Horváth István: Forrongó XX. század Nógrádban. (Múzeumi Értekező11. - Salgótarján, 1999)

A cigányság itteni életéről a XVIII. századtól van ismeretünk. 1776-ban 2 családban 9 fő cigány élt Salgótarjánban. A korai időszakban "a vas megmunkálás fortélyait ismerő mesterek voltak". A XIX. század végétől a "szórakoztatóipar" adott sokuknak kenyeret. Számuk a századfordulón sem volt magas: 98 főt írtak össze. Önállóságukat korán megszervezték. Az 1899. októberében elfogadott községi szabályrendelet szerint önálló vezetőjüket - a cigánybírót - elismerte a hivatal, és rögzítette: "A czigánybíró a községtől elkülönítve levő czigánytelepen a községi hatóság rendeleteinek végrehajtó közegeként működik; utasítást a bírótól illetve a főjegyzőtől és a közigazgatási aljegyzőtől, vagy a rendőrtanácsostól esetről esetre kapja."Életüket a városrekonstrukciós munkálatok alakították át: amikor a város különböző pontjaira telepítették őket. (10) Az egyéni értékrendet meghatározó motívumok Salgótarján arculatának alakításában megjelenő folyamatok és erővonalak feltűnő módon a politika, a politizálás körül kristályosodtak ki. A sok tekintetben speciális tartalmú helyi társadalom fejlődése és mozgása - úgy tűnik - nagyarányú személyes részvételt igényelt, és naponta feltöltötték, izgalmi állapotban tartották az itt élőket. Az átpolitizáltsági igény pozitív tartalma ezen a hőfokon ellentmondásos volt. Az ellentmondás leginkább abban érhető tetten, hogy létrehozta azt a magatartást, amely mivel hangsúlyosan a napi feladatokra koncentrált, gyakorta felszínes is maradt. Ha tovább vizsgálódunk, láthatjuk: az országos politikai trendek természetszerűleg érvényesültek a településen is, és jobbára kialakultak az érvényesüléshez szükséges eszközei - a pártok - de ezek gyakorta kötődtek egy szűk csoport hatalmi ambíciójához, és intenzitásuk a mindenkori hatalomban lévők erejétől függött. A falusi állapotból nagyon kevés tradíció maradt fenn. így a 48-as eszmékhez való ragaszkodás a századfordulón megjelenő gyakorlata nem tudott tartósan vonzóvá válni. Az ismert viszonyok miatt kevés volt a társadalmi bázisa. Ekkor már a közfigyelem, a személyes érdeklődés is elsősorban a helyi gazdasági viszonyok által meghatározottan - a szabadversenvre alapozó liberalizmus irányába mozdult el kis részben, nagyobb hányadában az ugyancsak újdonságként megjelenő szociáldemokrata gondolkodás követője lett. A település történetét búvópatakként végigkísérő eszme - annak eltorzításával együtt - az egyik meghatározójává 96