Horváth István: Forrongó XX. század Nógrádban. (Múzeumi Értekező11. - Salgótarján, 1999)

Az alapító tagok jelentős hányada az acélgyár - ma úgy mondanánk középgarnitúrájából adódott: mérnökök, számviteli szakemberek, gépmesterek képezték a hangadó kört. Jelentős számban képviselték magukat a kör tagjainak sorában a helyi kereskedők - az elnök is közülük került ki - kisiparosok, vendéglátósok. Kisebb részben az építőmesterek, az ügyvédek kapcsolódtak be az új társaság munkájába. Az alakulás pillanatában megfogalmazták céljukat, amely jellemezte a fő erő társadalmi helyzetét is. "Tegyük félre a kalapácsot, szóljunk bele mi is községünk életébe. Támogassuk tanáccsal egymást." A programot bevezető mondatot követően részletesen kifejtették szándékaikat, és nyilvánosságra is hozták tevékenységük tartalmi irányait. A kör elsőbbséget biztosított a közérdekű feladatok megbeszélésének, és fejleszteni akarták a helyi társadalmi életet. A feladatoknak úgy fogtak hozzá, hogy a község érdekeinek istápolása, a "szőnyegen lévő közérdekű ügyek felkarolása" biztosított legyen. Figyelemmel voltak a polgárság szervezésére. Fő eszközként a körben lefolytatott vitát, a sajtó nyilvánosságának felhasználását jelölték meg. Mind ezen túl úgy vélték, hogy eszméik terjesztésével támogatni kívánják a társulatok, a vállalatok, az "egyes polgárjogait és érdekeit." Az elvi szándékok rögzítésén túl gyakorlati irányultságuk is kitapintható. A vásár és adóügyek ellenőrzését, a közegészségügy és közbiztonság javítását, a közutak, a vízművek építését és fejlesztését, az iskolaügy korszerűsítését, a telek ügyek rendezését hangsúlyozták a kör megalakulásának pillanatától fogva. /Az első időszak tényeit, a kör programját a Salgótarjáni Lapok 1905. december 10-i, a december 17-i, az 1906. január 7-i, 1906. április 29-i számaiban olvashatjuk el./ A kör anyagi erősödését jelezte, hogy 1908 és 1914 között Salgótarján és Vidéke címmel "szépirodalmi és közgazdasági" heti lapot adtak ki. Kezdetben Czigler Jakab, később - 1912-től - Tóth Gyula volt a főszerkesztője. Története kapcsolódott a kör életéhez, és a kör tevékenységének halványulásával a lap is megszűnt. /30 A fellendülő időszak következménye volt az is, hogy 1908. november 15-én a kör új székhelyre költözött: bérbevette a Hungária a későbbi Korona emeletén lévő három utcai szobát. Ez nemcsak a kör tagjainak adott otthont, hanem a városi lakosság részére szervezett programok lebonyolítását is biztosította. /31 49