Horváth István: Forrongó XX. század Nógrádban. (Múzeumi Értekező11. - Salgótarján, 1999)

„a szelídebb kor békepálmája alatt háborítatlanul haladhatnak előre." /14 A Losoncról szóló - korabeli - leírásokban, a látogató kortárs elragadó hévvel rögzítette élményeit, a tapasztalt látványt. A „település" gyönyörű regényes fekvése", „a természeti báj" oly erős hatást váltott ki a Vahottal közel egyidőben megjelent Tomatti útirajzában, hogy ő úgy vélte „Albion világhíres szép faluja Edinburgh, Losoncznak testvére lehet." „Losonczon jobbágyság nincs; lakosai általányosan eléggé civilisáltak, a mesteremberi osztályban számosak, kik fővárosi szaktársaikkal egy fokozatán állnak a műveltségnek, s többiek kik kisurakkal bizton mérkőznének." A nőknél „saloni műveltséget" talált a városba érkező. A losonci hölgyek jelentős része a „szép test mellett, legszebb lelkűek", és a Hiteltől a Kuthy novelláig terjednek olvasmányai a „Regélő mellett Pesti Hírlapot is forgatják". A sok szép emlékkép ellenére nem kevés megoldandó feladatról: a csatornázás, a kórház helyzetének jobbításáról, az utcák kövezésének szükségességéről is szólt ez a tudósítás is. /15 Vahot Imre nyilvánvaló rokonszenvet érzett az 1840-es évek közepén a Nógrádban tett látogatása alkalmával Losonc iránt. Valószínű, hogy itt megérintette a szülőváros, a gyermekkor világa, Losoncon élők között és a Gyöngyösön átélt han-gulatok, érzelmek közötti összefüggés nem lehetett távol egymástól. Ebbéli véle-ményében megerősíthette de az is lehet, hogy Vahot felfogása erősödött a Tomatti leírásából - a korábban ott járt kortárs élménye. Vagyis a kölcsönösség nyilvánvalósága vissza igazolódott a Losoncon tapasztaltakban. Vahot Losonc iránti vonzódását témánk szempontjából fontos hangsúlyoznunk. A kötődés mélysége előtérbe helyezi az átélt élmények erős hatását, mindez pedig meghatározó motívum a kiadói attitűd megjelenésében, a könyvkiadói munkában. 24