Horváth István: Forrongó XX. század Nógrádban. (Múzeumi Értekező11. - Salgótarján, 1999)

Mindezek miatt elfogadhatónak tűnik, hogy a humán értelmiség jelentős hányada visszahúzódott saját szakterületére, és nem vett részt az ekkori politikai szélmalomharcban. Sokuk tehette ezt azért is, mert az intézményi tevékenység szakmai-anyagi háttere és alapja ezekben az években nem változott. Stabilnak látszódott az oktatás egész rendszere, az egészségügy. A nagy kulturális rendezvények, művészeti események (Rajzbiennálé, Tavaszi Tárlat, nemzetközi képzőművésztelep, Szabadtéri szoborkiállítás), megyei és országos jelentőségű népi fesztiválok (Bánk, Hollókő) feltételei biztosítottak voltak, még megrendezésre került a fiatal közgazdászok találkozója Salgótarjánban. így sokan hihettek a szakmai-szellemi túlélés lehetőségében. A szétaprózódottság a saját érdek - ez lehetett egy közösségé is megfogalmazásának igényét egyre nyomatékosabbá tette. E szándék hatásának érvényesülése is közre játszott, hogy megítélésem szerint az időszak legnagyobb értéke a nyilvánosság és ennek fórumai megteremtődtek Soha ennyi - pártnak, közösségnek, személynek szóló - nyílt levél, a közélet előtt lefolytatott nyílt vita a megyei sajtó egész történetében nem uralt egyetlen korszajcot sem mint ezek az évek. Közülük a többség az időszakra vonatkozó történeti értékkel bír. A demokrácia e fontos kellékének megteremtésében a megyei újság volt a "zászlóshajó". Nemcsak a fentebb említett formáknak nyit teret, de sok cikk, közlemény segítette az ún. tabu témák széleskörű megismerését, legyen szó akár országos, akár megyei eseményekről. A lap hasábjain jelent meg az első a hitelességhez közelítő írás és nyomában a vita a salgótarjáni sortűzről és okairól (1989. ápr. 15.), a recski munkatábor szörnyűségeiről (1989. április 29) a doni harcokban résztvett salgótarjániakról (1990. március 24.) politikusok egymásközötti nyílt és kemény vitájáról. (Bilecz Endre - Samu István Rozgonyi József véleménycseréje 1990. január 10., 1990. január 20.) A sok, tulajdonosi, személyi változáson átment megyei lap körül szakmailag erős és népes újságírói kör dolgozott. Nem véletlen, hogy ők voltak kezdeményezői, létrehozói a kor- színvonalas helyi újságjainak. Közülük is kiemelendő a Tarjáni Tükör, a Balassagyarmaton megjelent Gyarmati Napló, a Polgár című sajtó orgánum. A személyes veszteségek is ritkították értelmiségünket. Meghalt Belitzky János (19091989) történész kutató, elhunyt a tudós Rajeczky Benjamin (1901-1989) és fiatalon távozott közülünk a tehetséges Hegedűs Morgan (1953-1990) 126