Horváth István: Forrongó XX. század Nógrádban. (Múzeumi Értekező11. - Salgótarján, 1999)

Halovány káprázat (1988-1994) A nyolcvanas évek közepén nemcsak a politikában járatosak érzékelték, érzékelhették, világunk nagy változások előtt áll. Mindezek tudói úgy vélték, érdemes tehát figyelni, kitapogatni a helyes irányt és ha a feltételek lehetővé teszik a cselekvés gyakorlatát is az új szélirányban kell megfogalmazni. Többségben volt még azonban az értetlenség, a változatlanságot vallók köre. A magyar valóság csak lassan mozdult, mint akit súlyos terhek bénítanak. A nagy politikai viharok okozta fejtörések ugyan nem váltak általánossá a hegyek védett árnyékában élő Nógrádban sem, de itt is adódtak óvatos kérdésfeltevők, megválaszolatlanul hagyott pangó, súlyos kérdések. A gazdaság egyensúlyi zavarai közülük a tradicionális ipar elnehezedése, a jelentős anyagi támogatásban részesülő mezőgazdasági szerkezeti és termelési gondjai, - ismertek voltak széles körben. Egy-egy részterület megoldására születtek is elképzelések, de az egész mégis mozdulatlannak tűnt. A nem kellene-e valamit tennünk? - óvatos közelítésére is határozott elutasító volt a legfelsőbb megyei politikai vezetői reagálás. A helyi reformok kidolgozásának ezidőtáji elutasítása egy szép képben fogalmazódott meg: nem Nógrádban fújják az arany trombitát! Ez nem jelentett mást mint annak az enyhén bátortalan magatartásnak a kinyilvánítását, amely úgy vélte: Nógrád kis megye, nem kell elsővonalbeli szerepvállalásával vállalkoznia az újítások tekintetében, amely egyben kockáztatná az eddigi eredményeket. Valószínű többek emlékezetében is rögzült a történelmi kép, amikor a törpeségében is súlytalan Ugocsa annak idején megfogalmazta álláspontját: Ugocsa non koronát! - azaz nem járul hozzá a Habsburg ház koronázásához. (1527) Az esemény mindezektől függetlenül megtörtént, és a boldog emlékezetű vármegyéről erről híresebb tettet nem is őrzött meg a történeti emlékezet. A sok rokonvonás - a kis méret, a kissé periférikus helyzet - mellett is fontos leszögeznünk: sokszorosan más volt a helyzet. Többek között akkor a véleménynyilvánítás aktivitása volt túlzás, most cselekvésre ösztönzött a környező világ, és a várakozást

, a kivárást jelző magatartás lett végzet. E magatartás kudarc-jellegét az is jelezte, hogy 1988 elején leköszönt a megyei politikai élet addigi elsőszámú vezetője (1988. aug.30.) Az összefoglaló a különböző címeken megjelenő (Nógrád, Új Nógrád) megyei lap adatai, a Palócföld с folyóirat közleményei alapján készült. 120