Horváth István: Forrongó XX. század Nógrádban. (Múzeumi Értekező11. - Salgótarján, 1999)

Pártok és programok A társadalmi élet felső színhelyéről kezdeményezett erőteljes változás mentén, a helyi politikai érdekek is kikristályosodtak, új pártok jöttek létre: a hatpárti struktúra szerint. Az a párttarkaság, ami az országot jellemezte, akkor, itt nem jelentkezett. Nem volt könnyű és egyszerű ez a folyamat. Elsősorban a tapasztalatok híján, lassabban bontakoztak ki, fogalmazódtak meg a speciális, a regionális szándékok. Másrészt sok volt az ismeretlen tényező az átalakulás terepén, és végül a változás esetleges határa, korláta, ezek léte vagy nem léte is bizonytalanságot indukált. A politikai érdekek mellé felsorakozó politikai szándék és cselekvés tartalom, a hozzárendelt eszközrendszer, és nem utolsósorban a személyek száma és minősége szerinti differenciáló hatás itt is figyelemre, vizsgálatra érdemes jelenség, és mindez összefüggő rendszert alkotott. A bizonytalanság, korlátozott cselekvőképességet eredményezett. Az elanyátlanodást jelezte, hogy a megalakult pártcsoportok szóhasználatában nem jelentkezett az itteni viszonyok minősítésére utaló szókészlet, többségük az országos pártközpontok akaratát visszhangozta. A politikai küzdőtér ugyan hangos volt a választások időszakában, de a tényleges erőpróba elmaradt. Mintahogy az ilyenkor divatos, ám nehezen szokható mocskolódás sem érte el az országos szintet. Hamarosan a tehetetlenségre, a cselekvő képtelenségre is fény derült: a hétköznapok gondjai, a megoldásra váró feladatok tornyosulása a pártcsoportok, programjait nem érintette. Úgy tűnt a pártvezéreket sem zavarta, hiszen a megoldásra nem fogalmazódott meg érdemi cselekvési rendszer. Az elmaradt feladatokból eredő feszültség feloldására úgy került sor, hogy a frissen megalakult új testületek ön /és a másik párt soraiból érkező képviselőt/ marcangoló, önfelmorzsoló, hosszadalmas, döntésnek álcázott kollektív munkába kezdtek. E munkálatok gyakran párt és egyéb csoportérdekek elfedésére is szolgáltak. Az ideg és időigényes, fárasztó időtöltés mellett, megoldatlan lényeges feladatok várakoztak a megoldásra. Mára már a helyi pártok az országos pártközpontok szellemi-ideológiai járszalagján élik mindennapjaikat. Csak az ezirányban figyelő magatartásokat regisztrálhatjuk. A soha el nem készült helyi programok, és esetleges végrehajtása, a helyi célkitűzések, és így lényegében a választói támogatás alapjai jórészt elfelejtődtek. 115