Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Bell Miklós (1872–1938)

Bell Miklós (1872-1938) A kor A két világháború közötti időszakról sokat, de még mindig nem tudunk eleget. Ismeretünk mélysége is sekély. Egyaránt hiányos a kor gazdasági, politikai és szellemi vonulatainak időtálló feltérképezése. Juhász Gyula, a korán elhunyt, a kort kutató történész írta le, és jellemezte a ma élők számára legátfogóbban a 30-as évekre kialakult összekapcsolódó áramlatokat. Felfogása szerint bizonyítható, hogy a 20-as évek végére a rendszer egyre gyakoribb működési zavaraival igazolta a változtatás szükségességét. Az új társadalmi, gazdasági, politikai mozgáspálya kijelölésére három fő irányultságú alternatívát rajzolt fel: "A szovjet típusú út a tanácsköztársaság bukása után csak keveseknek maradt eszméje, a többség számára inkább a kísérlet negatív vonásai váltak taszítóvá." A nyugat-európai liberális demokrácia nemcsak a hatalom, az uralkodó elit többsége számára volt idegen, hanem az értelmiségi, sőt a szélesebb közvélemény nagy részének is. "Mindezek többségének idegen volt a fasiszta vagy náci út is, főleg harsány demagógiája és nagyhatalmi vágyai" miatt. "Hamar teret nyert - főleg fiatal értelmiség körében - az a Szabó Dezső által megfogalmazott gondolat is, hogy a magyarság, a parasztság felemelkedése az egyetlen lehetőség a fejlődésre", amelyre felépülhet a mások által kidolgozott harmadik út, a kert Magyarország eszméje. A fő eszmeáramlatok mellett számtalan variációs lehetőség is felmerült. Salgótarján - az 1922-es várossányilvánítást követően - elsősorban a közigazgatás modernizálódásában ért el figyelemre érdemes állapotba. A várost igazgató személyiségek és testületek /Förster Kálmán polgármesterrel az élen/ koncepcionális terveket szőttek, amelyek a 20-as évek második felében el is készültek. Ennek elvei alapján kezdték meg a gyakorlati munkát. Az elképzelésük lényege volt, hogy az eddigiekben már sikeresen működő bánya, az ipari erő, a banktőke hármas egységébe beemeljenek egy korszerű, és megvalósítható, szakszerű, elvi alapokon nyugvó városigazgatást, társadalmat. E felfogásban fontos elem a városi küllem - az új épületek tervezése és 194