Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Sréter János (1806–1842)

és kívánságainak felvétele elmellőztetve lévén, követ urak oda fordítsák minden igyekezeteket, hogy azok a jelenvaló országgyűlésben megelőzve felvétessenek és orvosoltassanak." Elsőként az ország pénzügyi helyzetével foglalkoztak a rendek. így a papíros pénz mértéktelen kibocsátása ellen emelték fel szavukat. Megállapították, hogy a papírospénz-kibocsátására a korábbi királyi Ígéret ellenére került sor, ráadásul nincs meg a megfelelő fedezete. Pedig "hazánk törvényei egyedül a jó értékű arany és ezüst pénzrül emlékeznének." Szóvá tették, hogy az ország "pénztáriusát" állítsák vissza törvényes helyére, akadályozzák meg az arany és ezüst kivitelét. Kérték, hogy a király "a még folyamatban levő váltó és antipacionális czédulákat, a reájuk jegyzett kötelesség mellett, jó értékű conventionális pénzzel a nevezett értékek szerint beváltani, s ezáltal megszüntetni méltóztasson". Mindezek ismételt elhagyását azért is kérték, mert azt remélték, hogy ezáltal enyhülni fog a sok lerendezetlen váltócédula miatti törvénykezés bizonytalansága. /10 Szükségesnek vélték a kereskedelem mielőbbi egységes álláspont szerinti fejlesztését. Ennek érdekében azt kérték, hogy ezt a nagyon elhanyagolt, gátolt tevékenységet úgy fejlesszék, ami által "termesztményeink szabad kivitele nem akadályoztatván". A kereskedelem fejlődésének legfőbb akadálya volt - megítélésük szerint - az örökös tartományokban alkalmazott harmincadvám, aminek megszüntetését sürgették: "a Magyar Korona jussával bírt tartományok között lévő harminczadok eltörlését, a többieknek pedig a magyar harminczadokkal bizonyos egyenlőségre való helyeztetését". Javasolták a hazai hitel-lehetőség kiterjesztését és ennek szabályozására törvényszék felállítását. Szorgalmazták "Fábrikáknak a felállítását". így különösen "a megyebeli Gácsi, a Hazánkban egyetlen még felálló privilegizált posztó fábrikát az ország rendéinek atyáskodó gondolkodásokba és vedlő pártfogásokba ajánlják." /11 Állást foglaltak a törvénykezés néhány oldalának korszerűsítésében, elsősorban is a témában kiküldött országos bizottság javaslatának meghallgatását tartották indokoltnak csak. Sürgették a büntetőtörvények hiányosságainak pótlását "és a raboknak a közmunkákban való foglalatosságokra nézve a mustrakáló házaknak felállítását", statárius ítélkezések törvénykönyvbe foglalását, a peres eljárások szabályozását, a törvénykezés fontosságának biztosítását. /12 A növekvő sóárak szabályozását - illetve eddigi szabályozatlanságát - különösképp sérelmezték, és ezt szoros összefüggésbe hozták a marhatenyésztés visszafejlődésével. Nagyon határozottan fogalmazott a követeknek szóló 110