Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Sréter János (1806–1842)

dalmak évenkint egyszer, vagy kétszer tartván rendesen úriszéket, szeretik az úrbéri útra utasított panaszokat ugyanakkor elítéltetni, nehogy csekélyebb dolgok miatt időközben tartandó úrszéket költségeivel feleslegesen terheltessenek". Ezen a téren kívül kevéssel haladt előre a törvényes gyakorlat. Ebben az értelemben ismételten megfogalmazódtak a közgyűlés előtt a tiszviselői munkával szemben támasztott követelmények, "...midőn hivatalból, magányos panasz nélkül a törvény teljesítésében késedelmeskedők ellen feladólag, vádolólag kell fellépni, főképp ott, hol kényesebb viszonyok forognak fenn, és ily hivatalos feladásban oly valami kellemetlen szerep képzeltetik, hogy gyakran készebb a tisztviselő önmagát hátramaradással vádoltatni, mint mások hátramaradását előterjeszteni ... midőn hivatalt vállalánk, számot kell tartani mindazon kellemetlenségekre, mellyek a kötelesség teljesítésével össze vannak kötve". /18 Az úrbéri törvények között befejezésként a nemes árvák gondozásával kapcsolatos nagy mulasztásokról, a vármegyei közigazgatás felelősségérzetének alacsony szintjéről olvashatunk. Ez alkalommal sem mulasztotta el szóvá tenni a társadalom más rétegeinél e vonatkozásban meglevő feladatok elvégzését: "ha a nemes árvák illy felsőbb gondviselési felügyelés alatt tartatnak, lehet-e a nemtelenekre olly kevés figyelmet fordítani" /19 A polgári törvénykezés A megyei közgyűlést megelőzően történt meg annak az országos választmánynak az üléssorozata, amelyet a nádor hívott össze 1841 novemberében. A választmány azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja meg a büntetőtörvénykönyv, a büntetőeljárás és a hazai börtönügyek állapotát és tegyen javaslatot a megjobbított gyakorlatra. A közgyűlés figyelme ebből következően ez irányban felfokozott volt. A megyei küldöttek január 17-én megtartott összejövetele előtt fejeződött be az országos választmány ülésssorozatának első szakasza, továbbá az elnöklő alispán érdeklődésénél fogva is rendkívüli módon vonzódott e témához. Más vonatkozásban úgy tűnik kellő informáltsággal is rendelkezett, hiszen a választmányban elnöklő Tihanyi főispán családi köréhez tartozott, így a feltételezésünk megalapozottnak tekinthető. /20 Mindezen feltételek együttes megléte miatt - amihez még hozzá kell számítanunk a megye közgyűlésen részt vevő hagyományosan jogászi beállítottsága