Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Sréter János (1806–1842)

lönbséget, t.i. az úrbéri alattvalókra káros különbséget gyakorolhasson, hogy az jogaik kevesebb oltalom, kevesebb biztosíték alatt legyenek, mint a mienk. Mert ilyen valami az országlás czéljaival meg nem férhet". /14 A kétségkívül humánus feltételezés és érvelés célja most sem lehetett más, mint a jelenlevő hallgatóság megnyerése, a különböző felfogások közelítéséhez kedvező körülmények megteremtése. Mivel a polgári és a helyi törvénykezés között nincs lényeges különbség - mondta - érthetetlennek kell tartanunk a törvény bevezetésétől való húzódozást, hiszen "... csak formákbeli különbséget kell az eddig gyakorlott úri hatóság fenntartása mellett képzelnünk" /15 Dehát ezt az alispán által természetesnek tartott helyzetet valami kedvezőtlenül is befolyásolhatta? A korábbi feudális kiváltságokról való lemondást olyan okként látjuk, amely kétségkívüli magyarázatként fogadható el: "De hogy az így fenntartott hatósági jogok az úrbéri alattvalók kárára ne lehessenek, korlátok, szoros és sokféle korlátok alatt kell tartaniok. És ide megy ki az egész úrbéri törvény célja, t.i. annyira korlátozni, annyira, s oly szoros felügyelés alatt tartani a földesuraknál hagyott törvényhatósági jogok gyakorlását, hogy azok miatt az alattvalók állapota rosszabb ne lehessen, mintha a közönséges törvény alatt volnának. Ebből következik, - H.I., az úrbéri alattvalók fölött kívánható, s részint a megye, részint a felsőbb kormányszékek által eszközlendő, /törvény - H.I./ folytonos szigorú teljesítése több oltalmat nyújt a szegény adózónak a hatalmasok ellen, mint a közönséges törvény adni képes volna..., mely a hasznok és a károk közötti mérleget jól elkészíteni tudóval alig óhajtathatja e kiváltság további fenntartását." /16 Nagy gondot fordítottak arra mindazok, kik a törvény szellemével azonosultak, hogy azt a legszélesebb körben ismertté tegyék. Nem volt könnyű a helyzetük. Amint az előterjesztésből is kiviláglott, többféle bizottságot kellett létrehozni, hogy az első akadályokon túlvigyék a törvényt. A kezdeti nehézségek leküzdése után elsőként az úrbéri telkek összeírására került sor. A feladatra kijelölt bizottságok számos gonddal találkoztak. Egyik esetben: ".. az úrbér behozatala alkalmával találtatott házhelyeket nem lehetett jól kivilágosítani", más alkalommal az "... egy helységben több birtokos között némelyikének az úrbér behozatala alkalmával volt némely telkei elenyésztek, másokénak szaporodtak". Gyakran előfordult az is, hogy többen helytelenítették a telkek vizsgálatát. Kiderültek olyan esetek is, hogy a "...birtokosnak kétségtelen úrbéri puszta házhelye majorsági természetre változott át. A megyei nemesek között nagy volt az aggodalom". "...Az új úrbéri törvény úgy tekintetett, mint a nemesi tulajdon egy részének kisajátítása, s azért mivel egy 95