Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Sréter János (1806–1842)

tollrajza. Az asztal főhelyén ül a házitanító akkori műszóval: a "hofmester". Kovács József uram, ünnepélyesen hosszú kabátjában, száj szeg létében hoszszú szárú pipával, a két Madách-fiú, Imre és öccsei közül a kisebbiket kérdezgeti, amit a nagyobbik szorongva figyel." /5 Az ifjú Sréter neveltetése különbözött a fent leírt - tipikusnak is nevezhető - formáktól. 8 éves koráig édesapja nevelte-tanította. A nevelés tudatosságára, alaposságára mutat az a tény, hogy az apa közreadta nevelési elveit. Munkáját az alábbiak szerint végezte: "az ember boldogságának tiszta erkölcsön kell alapulnia, mely főképpen abban összpontosul, hogy az ember minden igaz legyen, és magát semmitől jobban ne óvja, mint annak árnyékától is, ami nem igaz. Mert csak így lehet embert formálni, kinek charakterére a Felség, a Haza, és egyedek biztosan építenek. Másodszor, hogy amennyire csak lehet a tanulás mellett minden erőltetés és elidegenítő kellemetlenség távol legyen. Harmadszor, hogy korán és következetesen /conseqventer/ tanuljon gondolkozni, mire kivált a stylusi gyakorlatok, és mathesisi feladatok megfejtése vezetnek. Negyedszer, hogy a tudományokban addig ne haladjon tovább, míg azoknak első elveit tökéletesen magáévá nem tette." /6 A korabeli iskolai oktatási rendszerekhez és alapelvekhez viszonyítva is korszerűnek tarthatók a leírt alapelvek. Korszerű világkép, morális megalapozottság, kiegyensúlyozott jellem szükségessége kapcsolódott didaktikus egységbe a tanulás-módszertani alapelvvel. Ez önmagában is friss szellemű ismerethez juttatta a tanulót. Az átgondolt elvekhez szigorú gyakorlat is párosult. Az apja az általa képviselt magatartást határozottan igényelte. Ez nemcsak a magánúton szerzett ismeret során, de később iskolai tanulmányaiban is érződött. Ennek hatása is értékelhető abban a jellemzésben, amely szerint "a fiú mindenkor örömmel és jól tanult." II Életében jelentős fordulat következett be, amikor a "selmeci líceumban 14 éves korában - bölcsészettudományokból oly jeles vizsgálatot adott, minőre az ottani tanárok addig nem emlékeztek." /8 Hogy odakerült nem véletlen, hiszen a selmeci liceum a jó, evangélikus intézmények közé tartozott. Ami - figyelembe véve az apa nevelési elveit szorosan következik a korábbi életében megtanultakból. De mást is látnunk kell. Amikor Selmecbányán vizsgát tett 1820-at írtunk. A napóleoni háborúk vége, és a legsötétebb reakció évei, másrészt az évtized végére egyre intenzívebbé váló magyar nemzeti érzések egyik központja Selmecbánya. S mert, hogy a liceum a nemzeti érzések felkeltésében kezdeményező, bizonyos értelemben a - környéken - központi szerepet vitt. Élénken éltek a kuruc 85