Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Sréter János (1806–1842)

Az első politikai lépések megtétele után újabb megyék, új politikusok, új személyiségek vitték tovább, ha lassan is, ha nem kevés akadály leküzdése után is, de tovább vitték a magyarság, a nemzeti haladás zászlaját. Az egységesként számon tartott reformkor több önálló fejezetből áll. Az indulás időszakában Nógrád megye is az élen volt. Emiatt aztán a megye korabeli történetére különösen érvényes, hogyha az itt lejátszódó eseményeket meg akarjuk érteni, és világosan látni, az csak akkor lehetséges, ha az ország fejlődését, az egyes országos események megyei hatását minden alkalommal tekintetbe vesszük. Az országos események, a megyei viszonyok az eddigiekben nem észlelt összeforrását érzékelhetjük korszakunkban. Ezt az általános és el nem hanyagolható szempontot a tanulmány egyik vezérlő elveként fogtuk fel. A korszakban élő és tevékenykedő ún. reformnemzedékek egy alakja volt Sréter János. Munkássága két generációhoz is sok szálon kapcsolódott. Fiatal, még éppen alig végző jogász, amikor követkísérőként részt vett az első 1825-ös - országgyűlésen. Jó ismerettel rendelkezett az 1830-as, 1836-38-as országgyűléseken folyó munkálatokról is. Megismerhette és magába szívhatta a pozsonyi országgyűlési ifjak körül kialakuló józanítóan frissítő levegő politikai hatását. Ezt az új légkört hozta magával haza Nógrádba is. Itthon ez a hatás szabályozta tevékenységét. Már közfunkcióban dolgozó megyei hivatalnok, amikor az egyik, a legnagyobb legkonzervatívabb közjogi-politikai intézmény: a nemesi vármegye működését, tevékenységét vette nagyító alá. Munkájában, felfogásában osztályát köznemességet - védte. Nem tudta, talán rövidre szabott élete miatt nem tehette meg azt a döntő lépést, amelyet más sors- és kortársa megtett a történeti-politikai látásmód és gyakorlat egységében. Egy politikai-történeti lépés, amellyel valóságosan is kiemelkedő alakja előremutatóan állt volna nemesi társai előtt: követendő példaként. E döntő lépés elmaradása ellenére az a kritikus magatartás, amellyel vállalt feladatának teljesítését végezte azt eredményezte, hogy lényegbevágó ismeretre tehetünk szert általa e politikai intézmény munkájáról, a munka hiányosságairól, valóságosan: az intézmény korhadtságáról. Az 1825-27-es országgyűlés után egyik leglelkesebb híve a megyei rendszeres munkálatok elindításának. Amikor e munkába bekapcsolódott tanulmányjellegü összefoglalásában tette bizonyossá: látta az intézmény gyengeségeit. Kutatva-kereste a felmentő magyarázatot. Valóságos, tartósan helytálló magyarázatot nem tudott adni. A megyei viszonyok jó, alapos megismerési