Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Sréter János (1806–1842)

Az első politikai lépések megtétele után újabb megyék, új politikusok, új személyiségek vitték tovább, ha lassan is, ha nem kevés akadály leküzdése után is, de tovább vitték a magyarság, a nemzeti haladás zászlaját. Az egysé­gesként számon tartott reformkor több önálló fejezetből áll. Az indulás idő­szakában Nógrád megye is az élen volt. Emiatt aztán a megye korabeli történetére különösen érvényes, hogyha az itt lejátszódó eseményeket meg akarjuk érteni, és világosan látni, az csak akkor lehetséges, ha az ország fejlődését, az egyes országos események me­gyei hatását minden alkalommal tekintetbe vesszük. Az országos események, a megyei viszonyok az eddigiekben nem észlelt összeforrását érzékelhetjük korszakunkban. Ezt az általános és el nem hanyagolható szempontot a tanul­mány egyik vezérlő elveként fogtuk fel. A korszakban élő és tevékenykedő ún. reformnemzedékek egy alakja volt Sréter János. Munkássága két generációhoz is sok szálon kapcsolódott. Fia­tal, még éppen alig végző jogász, amikor követkísérőként részt vett az első ­1825-ös - országgyűlésen. Jó ismerettel rendelkezett az 1830-as, 1836-38-as országgyűléseken folyó munkálatokról is. Megismerhette és magába szívhatta a pozsonyi országgyűlési ifjak körül kialakuló józanítóan frissítő levegő politikai hatását. Ezt az új légkört hozta magával haza Nógrádba is. Itthon ez a hatás szabályozta tevékenységét. Már közfunkcióban dolgozó megyei hivatalnok, amikor az egyik, a legnagyobb ­legkonzervatívabb közjogi-politikai intézmény: a nemesi vármegye működé­sét, tevékenységét vette nagyító alá. Munkájában, felfogásában osztályát ­köznemességet - védte. Nem tudta, talán rövidre szabott élete miatt nem tehette meg azt a döntő lépést, amelyet más sors- és kortársa megtett a törté­neti-politikai látásmód és gyakorlat egységében. Egy politikai-történeti lépés, amellyel valóságosan is kiemelkedő alakja előremutatóan állt volna nemesi társai előtt: követendő példaként. E döntő lépés elmaradása ellenére az a kritikus magatartás, amellyel vállalt feladatának teljesítését végezte azt ered­ményezte, hogy lényegbevágó ismeretre tehetünk szert általa e politikai in­tézmény munkájáról, a munka hiányosságairól, valóságosan: az intézmény korhadtságáról. Az 1825-27-es országgyűlés után egyik leglelkesebb híve a megyei rend­szeres munkálatok elindításának. Amikor e munkába bekapcsolódott tanul­mányjellegü összefoglalásában tette bizonyossá: látta az intézmény gyenge­ségeit. Kutatva-kereste a felmentő magyarázatot. Valóságos, tartósan helytál­ló magyarázatot nem tudott adni. A megyei viszonyok jó, alapos megismeré­si

Next

/
Thumbnails
Contents