Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Sréter János (1806–1842)

alszolgabírónak 150, az esküdtnek 100, a főügyésznek 300, az alügyésznek 150 frt volt az évi fizettsége. Ahogy forrásunk szerzője is megjegyezte: "Ilyen összegek nem más, de szerény úri megélhetésre is csekélyek valának." /19 Mindezekre tekintettel úgy vélem helytálló annak a következtetésnek a megfogalmazása, hogy a XIX. század közepére a korábban gazdaságilag felfutó Sréter család a fejlődés leszálló ágába jutott, és a szétaprózott birtokai csupán arra voltak elegendők, hogy jövedelmi szempontból a közepes szintet elérő családok között éljenek, a közepesség minden bizonytalanságával együtt. A következtetés, az értékelés tekintetében fő helyre kell tennünk a zólyomi birtokok cseréjének lebonyolítását. Hiszen ez az esemény a család egész életére döntő hatással volt. Végső soron a birtokcsere nem hozta meg azt az eredményt, ami várható lett volna. Történetesen nem eredményezte család tartós, gazdasági prosperitását, és a korábbi ipari, kereskedői vállalkozások kibontakozását és megerősödését. Sőt ezirányú tevékenységük a birtokok piactól való távolsága, meg a közismerten elhanyagolt nógrádi útviszonyok következtében visszaszorult. A szétaprózott birtokok nem adtak lehetőséget a korábban tapasztalt vállalkozásaik, és az egyháznak tett jelentős anyagi erőt feltételező pénzbeni adományaik szaporítására sem. A gazdasági vállalkozásokat ambicionáló család - lehetőségek híján anyagilag elgyöngülve, fokozatosan hátrányba került e területen, és olyan újabb lehetőséget keresett, amellyel létét, társadalmi pozícióját meg tudta őrizni. A hátrányos helyzet a napóleoni háború befejeződése után vált nyilvánvalóvá, - tehát 1818 után az 1820-as években - így ez a tény is alapjaiban motiválhatta a család férfitagjait, hogy a korábbi hagyományaik tapasztalatára építve, de még nagyobb vehemenciával kapcsolódjanak e korszak politikai, közéleti eseményeibe, és ott - mint sokak képviselői - irányító feladatot vállaljanak és végezzenek. Műveltség és közéletiség kapcsolata a Srétereknél A Sréter családban természetes volt a több nyelv ismerete. A magyar mellett a német, a szlovák, a közhasználatba alkalmazott latin életük velejárója volt. A műveltség, a közéleti politikai hajlam is természetes volt. A család sok egyéb más tulajdonsága és törekvése mellett - úgy is jellemezhető, mint karakterisztikus vonásokkal bíró személyiségek közössége. Természetesen 78