Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Ócsai Balogh Péter (1748–1818)

uralkodótól polgársága jogainak egyenlő felosztásában megnyilvánuló méltányos szeretetet." A közös haza megteremtése érdekében folytatott munkálkodás szükséges alapja a "békesség", a "legfensöbb uralkodóház irányában" érvényesülő hűség, őszinte hála az országgyűlés tagjai iránt akik megszavazták a törvényt. Úgy kell a kijelölt feladatokat elvégezni, "hogy mi az ország az egész ország, sőt egész Európa legfelsőbb színe előtt jöttünk össze", ezért bizonyítani és érvényesíteni kell a "szeretetet és az evangéliumi egyszerűséget. A szeretet mindenki - ember-polgár, keresztény - erkölcseinek legfőbbje." Az alapelvek érvényesülése hozhatja meg a zsinat, az evangélikus egyház számára az elismertséget - mondotta Balogh. Az Európára figyelő, modern világi alapelveket is érvényesítő, ugyanakkor az egyházi tanításokat nem mellőző gyakorlat alapján álló evangélikus egyház ideája körvonalazódott e beszédben. A küldöttek megnyerésére ennek érdekében szükséges is volt. Úgy tűnik, sokan vitatták Balogh zsinattal összefüggő munkálkodását, ezért beszéde befejező részében az egyetemes zsinat levezető elnökéül nem önmagát kinek hivatalánál fogva járt volna e tisztség - hanem az idős báró Prónay Lászlót javasolta. Akihez őt sok személyes szál is fűzte, "akinek én - apátlan árva lévén - az első tanítást, majd mindazt, amit az Isten és az uralkodó kegyelméből osztályrészül elnyertem, köszönhetem." Beszédét nagy éljenzés mellett elfogadták. Jó taktikai érzékre vall az elnökségi javaslat megtétele és elfogadása. Ugyanis érzékelte, hogy a küldöttek megosztottak az elnöklő elnök megválasztásában. A "tiszai kerület és részben a bányai is br. Prónay Lászlót óhajtotta", a dunai Balogh Pétert, a dunántúli herceg Coburgot. A küldöttek nemcsak a már fentebb említett elvi különbség alapján folytattak vitát a zsinaton, de úgy tűnt Balogh eddigi tevékenysége sem váltott ki osztatlan elismerést a küldöttek közt. Többen vitatták az 1790-es, 1791 februári pozsonyi megbeszélést, amelyet a kálvinista gróf Teleky József lakásán tartottak, vitatták a zsinat összehívásának rendjét. Szerintük: "a pozsonyi egyetemes gyűlés, úgy a testvérfelekezetek tanácskozmánya octroynak nevezhető. Nem alulról fölfelé alakultak, s a megbízatásnak és kiküldetésnek, s kivált utasításnak semmi nyoma. Az egyházi elem meg éppen nincs képviselve." Az összehívás, az előkészítés rendje az országgyűlés vitáiban jól szereplő "kivívott jogok hőseinek, a daliás bajnokoknak" a szándéka szerint alakult. 62