Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Ócsai Balogh Péter (1748–1818)

tisztségekből is kizárták őket". 1781-ben megszületett II. József türelmi rendelete nyitotta meg számukra "a korlátlan emelkedés útját. A király kiemelkedőbb családjait, a Prónay és a Vay családot a mágnási rendbe is felvetette." /71 Az evangélikus Prónay Lászlót és a kálvinista Darvas Ferencet pedig kinevezte a helytartótanácsba. A harminc evangélikus egyházközösség 1734-től szervezetileg a nógrádi esperességhez, és a bányavárosi szuperintendenciához /püspökséghez/ tartozott. "A bányavárosok mindig külön csoportot képeztek s nekik jutott a természetes vezérszerepe a honti, a nógrádi, a zólyomi és az alföldi gyülekezetekből alkotott szuperintendenciákban". Az egyházkerületek beosztását a Zay Imre elnökletével 1735-ben Pesten tartott értekezlet hagyta jóvá. /72 Az evangélikus egyházban a XVIII. század végére kialakultak azok az eszmei áramlatok, amelyek meghatározták e közösséget. A lutheri tanok megmásíthatatlan követői mellett volt olyan belső irányzata, akik Melanchton által képviselt elveket vallották magukra nézve kötelezőnek. Mások a kálvinisták és az evangélikusok egyesülését szorgalmazták, végül pedig az úgynevezett "szocianisztikusok" az egyszerűség híveiként váltak ismertté. A nógrádi evangélikusok a Luther követői közé tartoztak, akinek tanításaitól "egy hajszálnyira sem kell eltérni", de Okolicsányi Jánosnak, az egyik jeles képviselőjének szavai szerint, az egyház szakadást el sem tudták képzelni. /73 E közegben a Prónay alispán mellett tevékenykedő, majd a vármegyei hivatalnoki pályán emelkedő Balogh Péter ismert volt, népszerűsége növekedett. 1786-tól mint "segéd egyetemes felügyelő" munkálkodott. Balogh új gondolatokat, új gyakorlatot próbált bevezetni. Ebben fontos motívum volt az, hogy az egyházi irányításban nagyobb szerepet kapjanak a világi személyek. "Az egyház olyan mint a társadalom" - ezért a vezetését, a szervezetét is a társadalomban végbemenő változásokhoz kell igazítani, és ebben az egyetemes világi felügyelőnek legyen kulcspozíciója - vallotta. /74 Az általános felügyelő feladatát az 1774. április 20. pesti első egyetemes ülésen körvonalazták. Ennek megfelelően a hivatalban szereplő személy végezte az egyházi és iskolai alapítványok ellenőrzését, a sérelmek vizsgálatát, a helvét vallásúakkal való testvéri viszony ápolását, a szabad királyi városok egyházainak, iskoláinak felügyeletét. /75 1788-tól, ha nem is a szokásos közfelkiáltással, de "az egyházak szavazataival választott" egyetemes felügyelőként dolgozhatott tovább. Ez a tény azt is 53