Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Ócsai Balogh Péter (1748–1818)

Nem hallgattak a besúgók sem. 1805-ben Mednyánszky báró és 1806-ban Majláth György is panasszal élt a nádor ellen. Az írásukban olvasható, "A rosszérzelműek maroknyi csoportja már 15 éve leplezve keverik a mérget és Magyarországnak a monarchiától való elszakítására, a felségjogok megszorítására törekedtek." Ők fogalmazták 1790-ben a koronázási hitlevelet - sorjáztak tovább a vádak - az 1802, az 1805-ös országgyűlésen is kitűntek. Vezetőjük Vay József. Nemzeti Tanácsként működtek, melynek tagjai: Haller József, Péchy Imre, Balogh Péter, Majthényi László, Bezerédy Imre voltak. Ők már 15 éve a "protestáns pártoskodók". Segítőik voltak Szapáry János főudvarmester, a nádor tanácsadója, aki lányát a halálra ítélt Verseghy Ferenccel taníttatta, és Beckers József gróf főszárnysegéd. /60 A nádor - ugyan mellettük még igen jelentős mértékben bővítette a névsort - kiállt az általa meghívott urak meghívásáért nem titkolt kettős cél elérése miatt. A királynak írt levelében úgy vélte: "rendkívül fontos és szükséges a következő országgyűlést úgy előkészíteni, hogy az minden valószínűséggel sikeres legyen. Hogy ezt megvalósítsuk, minden pártból meg kell hallgatni embereket. Minél szélesebb körű ez az előkészítés, annál nagyobb hatással lesz a közvéleményre, így mindazok, akik ez utóbbira befolyással bírnak, Fenséged szándékait ismerik, e szerint kell hogy szavazzanak. /61 A nádornál összehívott megbeszéléseken a meghívottak részt vettek, kivéve Balogh Pétert. A nádor nem is állotta meg szó nélkül. Károly főherceghez írt nádori levélben azt olvashattuk: "figyelmen kívül hagyta Ő Királyi Fensége ismételt meghívását, gyengélkedésre hivatkozva nem jelent meg, hogy ez a betegség tényleges-e, vagy amilyen ravasz Balogh, csak ürügyes, nem tudom." /62 Mindez ellenére az 1806-os országgyűlést előkészítő személyiségek között Balogh Péter, a többiekkel egyetemben, bennmaradt. /63 Balogh politikai pályáján az 1807-es országgyűlés újra az országban is számontartott szerep felvállalására alkalmat adó színtér volt. Balogh aktívan részt vett az országgyűlés előkészítésében, erre a nádori felkérés és felsőházi tagsága is jogosulttá tette. Emellett tartotta a kapcsolatot Haller Józseffel, Széchenyi Ferenccel, Révay Pállal és együttesen úgy határoztak, hogy ugyan elfogadják a 8000 újonc helyett 10000 fő megajánlását, de abban is egyetértettek, és ezt a rendek álláspontjaként fogalmazták meg, hogy "a rendkívüli segélyt nem engedik föltételekhez kötni." Az országgyűlés viharos ülésein, a katonaállítás miatti esetleges botrány elkerülése érdekében ő és társai is csitítóan léptek fel. "Igen sokan a hazafias 56