Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Ócsai Balogh Péter (1748–1818)

jelentette azon csudálkozását, hogy ilyetén írásokat megengedik nyomatni"/36 A vallások egyenjogúságának ügyében folyó éles vita középpontjába került. Nem véletlenül nevezték a "pápisták kalapácsának" éles és logikus beszédei után. Érvelését többen - így gróf Fekete Lajos és Abaffy árvái követ is - a katolikusok közül elfogadták, és a tervezetében lefektetett elveit támogatták. A türelmi törvény becikkelyezését gróf Batthyány Alajos, az országbíró, Horváth Pál, Muslay Antal a másik, de katolikus nógrádi követ is pártfogolta. /37 Felszólalt és érvelt a magyar nyelv ügyében is. Hatása olyan volt, hogy "Az egész roppant nemesi sokaság azt kiáltja vala: éljen a mi anyai nyelvünk éljenek annak oszlopai". A vitában jól ismert ellenzéki politikusok voltak a társai. Baloghgal hasonló szellemben nyilatkozott a két Vay, Almásy Ignác, Darvas Ferenc és gróf Fekete is. /38 Az országgyűlés szeptemberi ülésszakában terjesztették azt az írást, amelyet Skerlecz Miklós fiumei kormányzó alkotott, amely többek között azt vallotta: "az alkotmány annál erősebb, minél nagyobb része a népnek érzi jótéteményeit s van oka rá, hogy megmaradását védje. Miért ne lehetne némely kedvezését kiterjeszteni a szabad, de nemtelen polgárokra is? Miért ne lehetne a parasztoknak is lassanként utat nyitni a szabadsághoz, ezúttal erősödnék és biztosabbá válnék a nemesség". A küldöttek közt szétosztott írás támogatói között "a zágrábi püspök, Balogh Péter, Vay József, Almásy Ignác, Aczél István, Tihanyi, Beöthy, Bezerédy, Szily, a két Orczy és Podmaniczky" nevét ismét csak olvashattuk. /39 Az időszak más nagyhatású vitájába is bekapcsolódott Balogh. Ismeretes, hogy az országgyűlés idején a magyar katonaság tisztjei körében is népszerűvé vált, terjedt a magyar nyelv bevezetésének követelése, a nemzeti érzés soraikban is megjelent. Hat magyar lovasezred tisztjei közvetlen levelezésbe kerültek a vármegyékkel, ismerték azok feliratait. Végülis azt követelték, hogy a magyar ezredeket magyar hadseregbe egyesítsék. A legnagyobb visszhangot a Keszthelyen állomásozó, a török háborúból alig visszzaérkező ún. Graeven huszárezred tisztjeinek követelése váltott ki. A gróf Festetich György alezredes, Laczkovics János kapitány és a két hadnagy által aláírt dokumentum a magyar ezredek számára magyar tiszteket akart. Az egység májusban megünnepelte a "testvériség" napját. Mindezek miatt az aláíró tisztek közül kit áthelyeztek máshová, kit felfüggesztettek a szolgálat alól, és mindüket fegyelmi eljárás alá vonták. Az ügy felkerült az országgyűlésbe, 48