Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Bell Miklós (1872–1938)

Iában folytatott gyakorlatot két alappillérre helyezte: a "krisztusi szeretet", valamint, a "produktív életre nevelés". Elképzeléseinek megvalósítását más tipusú iskolától várta el. A tanítási időt hat hónapra korlátozta: április, május, június, valamint augusztus, szeptember, október voltak felfogásában a tanév hónapjai. Az év többi napjain az állam költségén utazzon a diák, a tanár, hogy a gyakorlatban ismerje meg az életet. Az iskolaépületeket a város, a település szélére tervezte, ahol a jó levegőn, nagy, tágas, napfényes tantermek adtak helyet az elméleti és gyakorlati munkának, a termelésnek egyaránt. A tankönyv nélkül végzett pedagógusi munka középpontjában a gyakorlati ismeret átadását, az idegennyelv tanulását, a katonás nevelést állította. Ez utóbbival kapcsolatban leszögezte: "Világbajnokság, összekötve szívbajjal, mellőzendő". /25 A Bell-nézetek kortársi fogadtatása A kortársak - elsősorban kormányzathoz közel álló, vagy éppen kormányon lévő tagjai révén - nem fogadták el Bell Miklós nézetrendszerének gazdasági vonulatát. Kállay Miklós volt pénzügyminiszter a képviselőházban elutasító volt: az elképzelés kivitelezhetetlen, hiszen az egész világ az aranyalapra helyezett pénzrendszert tartja fenn - mondta. /26 De bírálta és elutasította a Kisgazdapárti Magyarság című napilap is. Bari Ágost két rádióelőadásában "a kalandos gazdasági tervek közé sorolta". A kisgazda Zsirkay János - két kiadásban is megjelent füzetében - írta "komolyan venni és mint nyilvánvaló abszurdumot" nem érdemesítik a komoly vitára. /27 A támadások politikai színezetű szándéka megérthető abból a tényből, ha figyelembe vesszük, hogy a támadások döntő hányada akkor kapott nyilvánosságot - 1932-ben - amikor Bell Miklós az új párt alakításával foglalkozott. Amint már fentebb jeleztem, a tanulmányainak nagy része 1929 előtt íródott, és akkor megjelent nyilvánosságot kapott. Vagyis állítható: nézetei ismertek voltak. De a tanulmányok csak akkor keltettek zavart, amikor az új pártja tagjaiként a magyar falu népességét, a kisgazda tömeget célozta meg. A támadások mögötti politikai érdeket nem nehéz felismernünk. 202