Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

A modernizáció vetülete a társadalomban, a politikai gondolkodásban a XVIII. század végétől a XX. század első harmadáig Nógrádban

A salgótarjáni szénmedencében érzékelhető fellendülés anyagi forrását többnyire a külföldi tőke jelentette. A német, a német-angol, osztrák /bécsi/ érdekeltségű bankok megjelenése a magyar pénzügyi életben egy ideig megoldást jelentett az itteni bányák, iparvállalatok léte, prosperálása szempontjából is. A fejlődésre három adatot idézünk: a szénbánya termelése 1871-ben 3,1 millió q, 1896-ban 10 millió q, 1913-ra 11 millió q-ra ugrott fel. A külföldi tőkejelenléte az öntörvényű kapitalista vállalkozás magyar típusát, rendszerét hozta létre e tájon, amely a környék, a környezet pusztulásával másodlagosan foglalkozott. A Salgótarjánban és a környékén élők is csak munkaerőként szerepeltek felfogásában, gyakorlatában. A politikai gondolkodás új elemei: a nemesi liberalizmus fejlődése, a nemzeti konzervatívizmus, a szociáldemokrácia megjelenése Nógrádban A török után, hosszú évtizedek múltán a XVIII. század 70-es éveinek közepétől új gondolatrendszer mentén, újjáalakulni látszódott a magyar politikusok világképe. Az ország nagy és tisztító politikai viharokon volt túl: rendeződésnek indult a Bécs vezette királyság helyzete a kialakult gazdasági újjászerveződés és fejlődés nyomán, a véres és napi feszültségekkel párosuló vallási konfliktusok - katolikusok és protestánsok között - tüze is lohadni kezdett, a kuruc szabadságharc a nagymajtényi síkon fegyverletétellel zárult, lassan hazatérhetett az Európában, a világban bolyongó megfáradt és idős kuruc emigráció jelentős hányada, és a fegyveres küzdelem megítélésében a nagypolitika szintjén is toleránsabb felfogás érvényesült. A nyugalom a mindennapok felszínén is terjedt. A mélyben, az új kohóban - a bécsi testőriskolában, az Európára kitekintő fiatal magyar katonatisztek között, némely vármegye közgyűlésén - azonban már izzani kezdett a parázs: a felvilágosodás szellemi, és a francia értelmiség forradalmi tettei, és cselekvési szándéka élesztette azt. Nógrádban 1775-ből egyre hangosabb követelésekkel telt meg a közgyűlési színtér: a vallási tolerancia nyomán hatalomhoz jutott, eddig háttérbe szorított evangélikus köznemesek hallatták hangjukat. Vezérük a fiatal, a vármegyei szolgálatba már tapasztalattal bíró Ócsai Balogh Péter /17481818/, aki 1783-tól vármegyei alispán volt. A Prónay bárók körében felneve19