Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Sztranyavszky Sándor (1882–1942)

tag is kiemelte célratörő magatartását: amely megmutatkozott abban, "hogy irányelve volt: egyenesen előre és soha semmi körülmények közt egy lépést, egy fél lépést sem hátra". Az éjt nappallá tevő közigazgatási tisztviselő mintája volt, akit az "egyéni tisztesség" vezérelt a feladat elvégzése során. /28 Ha az elhangzottak színhelyét, az alkalmat is beszámítjuk, amikor ezek a minősítő szavak elhangzottak - hiszen ekkor már Sztranvavszkv Sándor a belügyi államtitkárság biztos jelöltje - akkor is rögzíthetjük: Sztranvavszkv jó és rossz tulajdonságokkal megáldott és megvert személyiség volt. akit a megyei politika történet jelesei közül nem szabad kihagynunk. Népszerűsége feltűnően - a közvéleményben erősebb volt, mint abban a politizáló közegben ahonnan érkezett. A közvéleményt is tükröző helyi sajtó szerint ennek tevékenysége volt a forrása. Az emberek meghatározott, politizáló köre előtt úgy élt, és maradt meg, hogy főispánsága idején kapott Balassagyarmat villanyt, "a középületek sokaságát, a kislakásokat, a városi házakat, a sporttelepet egyaránt." /29 Balassagyarmatot, a megye székvárosát ellentmondásos megítélések, érzések közepette hagyta el Sztranvavszkv Sándor. Salgótarján képviselője A trianoni határok közé került Magyarország gazdasági életében Salgótarján és az iparmedence társadalmi viszonyai felértékelődtek. Ezt a várossá nyilvánítás ténye mellett az is igazolni látszik, hogy az 1920 után megalakult megyei törvényhatósági bizottságban az ipar, a bányászat jeles vezetői Liptay Jenő, Szenté László, később Róth Flóris - folyamatos tagságot kaptak. Az ország és a vármegye vezetői egyaránt megoldandónak tartották az országgyűlési képviselet itteni helyzetét is: hiszen 1926-ig a szociáldemokrata Králik Ferenc volt a birtokosa, a választók akaratából, a városi és környéki mandátumnak. Ez pedig sokaknak nem tetszett. Az 1926-os választások alkalmából kínálkozott a megoldás, hogy a megye éppen leköszönő főispánját, a korábbi időszak parlamentjének tagját, és nem utolsósorban a frissen kinevezett belügyi államtitkárt, Sztranyavszky Sándort tegyék meg a város képviselőjévé. A feladat elvégzéséhez mind a helyi, mind az országos vezetők nagy körültekintéssel fogtak hozzá. 1926. november 21én, a piactéren összegyűlt ezres tömeg előtt tartották meg az első jelölőgyűlést, amelynek levezető elnöke Róth Flóris bányafőtanácsos volt. 165