Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Sztranyavszky Sándor (1882–1942)

közgyűlésen történő első megnyilatkozása elvesztett koronás királya emlékének szóljon. Elhatározza ezért a törvényhatósági bizottság, hogy jegyzőkönyvben mindenkorra megörökíti szerencsétlen sorsú királyának, IV. Károly királynak emlékét." Az alispáni távirat a törvényhatósági bizottság részvétét nyilvánította a miniszterelnöknek, és az özveggyé lett Zita királynőnek is./17 Mindezek után egy kérést olvasott fel Pongrácz György főjegyző: "Sztranyavszky Sándor a nemzetet ért mély gyász első napját alkalmatlannak tekinti a beiktatással járó ünnepségek lefolytatására, ezért azon óhajtását fejezte ki, hogy beiktatása más, alkalmasabb időre halasztassék". A kérést határozatban történt megfogalmazással teljesítették. Az újabb törvényhatósági díszközgyűlés megtartására 1922. április 22-én került sor. A teljes tagságon kívül a kormány képviseletében Mayer János fölművelésügyi miniszter jelent meg. Vele volt Gaál Gaszton a nemzetgyűlés elnöke, Eckhardt Tibor miniszteri tanácsos, Gömbös Gyula volt államtitkár, Fáy Gyula volt helyettes államtitkár, Czobor László Hont vármegye nyugalmazott alispánja. A Nógrád vármegyei vitézi széket vitéz Dobák Géza magyar királyi tábornok, székkapitány, és Payer Imre őrnagy, széktartó képviselte. A társadalmi egyesületek közül megjelent a MOVE, az ÉME, a Nemzeti Szövetség, a Keresztény Nemzeti Liga, a Baross Szövetség, a Madách Társulat, a Nógrád vármegyei Nemzeti Intézet, a vármegyei gazdasági egyesület, a MANSZ, a Római Katolikus Nőegylet, az ág.ev. nőegylet, az ev.ref. nőegyelet képviselője. Küldöttséggel vett részt az eseményen Salgótarján város, Balassagyarmat, Szécsény nagyközségek. "A megszállás latt álló területről átjött magyar testvérek nagy számban." /18 A közgyűlési terembe belépő Sztranyavszky Sándort "az egybegyűlt közönség lelkes éljenzése" fogadta. Ezt követően letette a főispáni esküt, miután pedig elmondta "az éljenzésekkel megszakított, és lelkesedéssel fogadott" székfoglaló beszédét. A beszéd nem volt hosszú, az országos politikából ismert Sztranyavszky Sándorhoz volt méltó. Bevezető mondataiban az országot vezető politikusokat méltatta, a hozzájuk fűződő viszonyát rögzítette: Horthy Miklóshoz, a magyar kormányzóhoz "rendíthetetlen bizalommal és törhetetlen ragaszkodással" kapcsolódott. "A legmélyebb tisztelettel és hűséges ragaszkodással követem az én kiváló vezéremet, gróf Bethlen István miniszterelnök urat" mondotta a főispánná lett Sztranyavszky. Kifejezésre juttatta háláját és hűsé160