Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Sztranyavszky Sándor (1882–1942)

A XIX. század nagy politikai forgatagának, tisztító forradalmának, lecsendesülő kiegyezésének elmúltával a század végén találkoztunk újra a család figyelemreméltó, törekvő szándékával. Az új világhoz alkalmazkodó fiatal, ambiciózus Sztranyavszky Gézát /1854/ Nógrád vármegye szolgálatába találtuk. A vármegye központjában, Balassagyarmaton tisztviselősködött, a század utolsó harmadától, pontosan 1879-től - "királyi közjegyzőként" öregbítette a család és saját maga hírnevét. Sztranyavszky Géza az önmaga által be nem teljesült közéleti karriert nem a köztisztviselöségben látta, hanem a fényes politikusi pályától remélte. Azt is felmérte, és kissé romantikusan úgy gondolta, hogy azt a gazdasággal, az önálló független vagyoni helyzettel szükséges megalapoznia. Reményeinek beteljesülését utódától, Sándor /1882/ fiától várta. A fiú életútjának megalapozására a nógrádmarcali bérlemény és birtok fejlesztése, annak teljesítménye volt hivatott. A saját tulajdonú marcali birtokot: 417 kat.hold szántó 5 kat.hold kert 25 kat.hold rét 101 kat.hold legelő 225 kat.hold erdő 21 kat.hold használatlan föld terület jelentette, amely 4546 korona tiszta jövedelmet biztosított a családnak. Mindezt kiegészítette a fiú, Sándor nevén bérelt földterület. Nógrádmarcalban özv. Weisz Józsefné és gyermekeitől 362 kat.hold szántó 57 kat.hold legelő 95 kat.hold erdő 22 kat.hold használatlan föld 2602 korona tiszta jövedelmet hozott. Ugyanitt a Kacskovics Ferenc örököseitől bérelt 181 kat.hold szántó 1 kat.hold legelő 36 kat.hold erdő 2 kat.hold használatlan terület 1503 korona tiszta jövedelmet jelentett. /2 Más források szerint mindezekhez Sztranyavszky Géza vásárlás útján szerezte meg az Ebeczky birtokot, a Tornyos, a Folkusházy családi birtokot, a Szentiványi birtok egy részét is. /3 147