Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Sréter János (1806–1842)

viszonyok, amelyek a szabadabb gazdálkodást biztosítanák. A harmadik nézet a bankok "egészen országos vállalattá kívánta tenni" azzal a feladattal, hogy "csupán biztos zálogok mellett teendő kölcsönzésre szolgáljon". E felfogás terjesztette azt a gondolatot, hogy a németországi szövetségi tartományok mintájára, "hitel egyesületeket" kell alakítani, vagy az "ingatlan javak zálogaira létrehozott hypotheca bankokat" kell létesíteni, melyek segítségével "egyedül tarthattak meg az adósságokban elmerült nemesi jószágok". Felhívták a rendek figyelmét arra, hogy a földtulajdon védelme megköveteli olyan pénzintézet létesítését, amely által "a nemesi birtokon fekvő adósságok kifizettethetnék, s a mezei gazdaságra szükséges javítások" is végrehajthatók. E feladat ellátására a "szövetséges észak amerikai tartományokban" megalakult bank szabályait tartották méltónak, mint a követendő példát. A vita során azonban kiderült, hogy a többség nem tájékozódott kellően a kérdéskörben: nem volt elegendő ismeret a rendek többségénél. Az előadott "sarkallítmányok" sem nyertek többséget. Végül is általános kívánalommal zárult e téma vitája, bankszervezési törekvéseit a megye rendjei az ország "pártfogásába" ajánlották. /50 így, ez igen jelentős gondolat a megyei rendek vitáján lényegében elhalt. A politikai rendszer fejlesztése A korszakban kialakult nézetek szükségképpen nem kerülhették ki a politikai viszonyok vizsgálatát sem. A nézetek és felfogások itt is gazdagon fordultak elő. A viták sem voltak ritkák, mégis - úgy tűnik - ezen a területen volt tapasztalható a legnagyobb bizonytalanság, itt tudott a liberális csoport tartós eredményt elérni. Kiindulópontként az alkotmánnyal, mint a közösségi élet szabályozó legfőbb törvénnyel összefüggő álláspontot foglaljuk össze. A megállapítások a következők voltak. Először is: a magyar nemesi alkotmány, a vármegyei törvényhatósági rendszer alapjaiban jó, elveinek gyakorlati érvényesülését az akadályozta, hogy alkalmazói nem ismerték eléggé. A szó szerinti idézet erről azt vallja, hogy "Magyarország törvényhatósági rendszere egyik az őskor azon szép hagyományai közül, melyek illő méltatást csak azért nem nyertek, mivel még eléggé vizsgálva s ismérve nem voltak". Másodszor: az alapjaiban jó rendszernek vannak elavult részei, de rövidlátóak lennénk és ekként cselekednénk, ha ezért "mindent kárhoztatnánk", vagyis az egész 131