Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Sréter János (1806–1842)

A konzervatív ellenfelet nem meggyőzni, csak legyőzni lehetett, nagy része kilátástalannak látta az ellenszegülést "csendesen állott a vita helyén: de látni lehetett rajta, mennyire megsértve képzeli a nemesi jogokat, a jobbágyoknak engedett szabad adás-vevés által". Abban a kérdésben, hogy a földesúrnak lehet-e jobbágyaitól telket vennie megoszlott a liberálisok véleménye is. Egyesek közülök "nem akarták a telkek szabad vételének szabadságában a földesurakat részeltetni". Attól féltek, hogy ellenkező esetben a szegény jobbágyok hátrányos helyzetbe kerülnek. Attól is tartottak, hogy ha a földesúr jobbágytelekhez jut, csökken az ország adóalapja. Azt is szóvá tették, hogy a szegény jobbágyok nem tudják - helyzetük miatt - megfizetni a telek árát, "mivel telkéért kevesebb pénzt kaphat" a földesurak rosszul járnak. Mások azt vallották és remélték: "Azon földesúr, ki egy jobbágytelket drágán vett, ki érette még közterheket is viselni kész, a legtöbb érdek által lesz ösztönözve, a telek tökéletesebb mívelésére". Ezt annál is inkább figyelembe kell venni - mondották e felfogás képviselői mert: "Nagy részében hazánknak a jobbágytelkek oly embereknek vannak kezeinél, kik szegénységük miatt rendesen vinni a mezei gazdaságot nem képesek". Nem volt egységes a konzervatív felfogás sem: a legnagyobb tábor "szorosan ragaszkodott a nemesi kiváltságokhoz" és ellenezték a telek adásvétel szabadságát. Ha a jobbágytelekkel rendelkező nemesnek adót kell fizetni ezáltal a "nemesség helyzetét vélik lealacsonyítani". A többség végül is a jobbágytelek vételéből történő kizárást elvetette. /45 A vita élesebbé vált a robotoltatás körül. Az élesedésének legfőbb oka az volt, hogy a konzervatív erők azt tételezték fel, hogy az úrbéri kérdés fentebb leírt rendezése után "a földesúr jogai semmi más csorbát, vagy megszorítást szenvedni nem fognak". Ugyanakkor teljesen világos volt - különösképp a liberális felfogású politikusok vallották ezt - ha a jobbágyot tulajdonhoz juttatják, az ebből származó többi következményeket is ki kell elégíteni. Megállapították, hogy "az úrbéri adózások s szolgálatok", "a földmüvelés akadályozására szolgáló terhekként látszanak". A vita a továbbiakban azon folyt, hogy a föld megváltásával vajon a jobbágy megváltotta-e minden szolgáltatását, amely korábban a telekhez kötötte? A vitában a "jobboldalt" azok képviselték, akik a robot megválthatóságát ellenezték, mert mint "úri jog", "törvényes eredetű", sérthetetlen. A robotoltatás fenntartását azért tartották szükségesnek, mert "a haza minden tájai nem lennének még annyira benépesedve, hogy a kényszerített dolgoztatás szabad bérlettel pótoltathatnék". A robot elhagyását azért is veszedelmesnek" tartották, mert ez esetben "a köz126