Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Sréter János (1806–1842)

részeiben, s alig van megye, melyben nem lett volna. Ez utazások alatt a megyék jegyzőkönyveit szorgalmasan megtekinté úgy minden nevezetesebb könyvtár, s ahol csak valami világosságot szerethetne magának Magyarország közügyéről, minden alkalmat hévvel ragadott meg." /33 Az ilyesféle magatartásával nem lehetett egyedül. Ez a mentalitás volt az egyik forrása annak, hogy az országos tapasztalatot összevetve a megyében meglevőkkel, aktív politikai kapcsolat jöhetett létre. Másrészt a pozitívnak ítélendő közéletet magyarázza az a körülmény, hogy elsősorban a liberális nemesség nagy gondot fordított a megyei helyzet elemzésére. Ebből alakította ki a megítélését, ez alapján a konkrét cselekvés fonalát: ki-ki meggyőződése, mentalitása szerint. Ezen a talajon valóságosan is színes, gazdag közélet bontakozott ki, amelyben a fejlődést akaró törekvések kezdeményező szerepet játszhattak. Mindez összekapcsolódva az országos körülményekkel teremtette meg az előrejutás tényleges lehetőségét. A politika más forrásokból is táplálkozhatott. Azoknak a személyes kapcsolatoknak a hatásáról sem szabad elfeledkeznünk, amelyek az országgyűlések alkalmából jöttek létre. Bizonyos megítélésekben rokonságot észlelhetünk a megyei általános politikai felfogás, és a Felsőbüki Nagy Pál által 1825-ben elmondott gondolatokkal: amikor a jeles férfi szót emelt az alkotmány sáncain kívül álló nép mellett, úgy tette, hogy mindezt "az ősi alkotmány épségben tartása mellett" szándékozta végrehajtani. A jobbágy és földesúr megmaradt mindenkor politikájának változatlan rendszerében. Azonban, ha jobbágyot akart, akarta azt a legjobb, legbiztosabb, legszabadabb állapotban. Amikor földesurat "akart", nem akarta a jobbágyság kizsákmányolására felszabadított hatalmaskodást. /34 Mindez rokonságot mutatott a néhány évvel később a nógrádi politikusok körében megfogalmazódó gondolattal. Bezerédy Istvánnak a magyar nyelv és nemzetiség hirdetésében hangoztatott véleménye sok ponton a nógrádi politikusok felfogását is kifejezte. Népiskolát, kisdedóvót létesítő törekvése, Nógrádban az ugyanezt a célt szolgáló Nemzeti Intézet létrehozásában csengett vissza. /35 A többféle - közvetett - hatás mellett ki kell emelnünk azt a döntő befolyást, amelyet Széchenyi Hitelének megjelenése okozott a megye közvéleményének, politikai magatartásának alakulásában. A hatás elementális erejű volt már az első benyomások szintjén is: "A Nógrádba került első példányok azonnal az egész művelt közönség figyelmét a könyvre vonzották. Irigykedve kapkodtak a könyv után azok, kiknek meg nem volt: mindenik akarta olvasni. Kézről kézre jártak a néhány példányok. Kevésnek volt türelme 121