Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

A modernizáció vetülete a társadalomban, a politikai gondolkodásban a XVIII. század végétől a XX. század első harmadáig Nógrádban

beindulása fémjelezte - többek között. A csoport tagjai közül is kiemelkedett Rakotryay György zománcozó edénygyáros, a város életében meghatározó tulajdonságokkal bíró polgár. /8 A szabad polgár önerős, tőkés vállalkozói tevékenysége a kor társadalom és gazdaságtörténetében olyan új minőséget teremtett, amely a modernizáció irányát is meghatározhatta volna történelmünkben. Ez a törekvés azonban az 1920-as trianoni békekötés következtében nem tudta az általa vállalt pályaívet befutni. Megszakadt, így a magyar iparfejlődés és polgárosodás károsodott mindezek miatt. Salgótarján dinamikus - és még sokáig vizsgálandó - fejlődése a múlt század közepétől a településen és környékén található ásványi anyag, nyersanyag jelenléte miatt következett be. Az új típusú, tőkés bányászkodáshoz létfontosságú volt a vasút fő vonalának megépítése. E két tényező - a szén és a vasút - biztosított további tőkésvállalkozóknak is életteret: a vasgyártás, az üvegipar meghonosodásának. Mindezt nem a helyben akkumulálódott tőke, és vállalkozó személyiség alakította, hanem a külső tényezők határozták azt meg. Az ország fiatal tőkés vállalkozói mellett - akik elsősorban Budapesten éltek és dolgoztak - az osztrák, a német és kis részben angol bankházak, tőkések vettek részt a terület gazdasági súlyának megteremtésében. /9 Az idegen tőke megjelenése a losonci vállalkozókkal sokban egyező, de lényeges vonásaiban eltérő típusú személyiségeket hozott e vidékre. A modernizáció szakmaisága, a tőkéstermelés haszonelvüsége itt is döntően érvényesült. A szakmaiság magas szintje követelmény volt, azonban e szakemberek köre - Gerber Frigyes, Roth Floris, id. és ifj. Chorin Ferenc, Borbély Lajos, Liptay B. Jenő és mások - Európa nagyiparában szerzett tapasztalatokon nevelkedett. Többek közülük már a századforduló előtt tanulmányozták az angol, a német, a francia nehézipar szervezetét, technikai és technológiai alkalmazott eszközeit és módszereit is. A külföldi ipari, gazdasági törekvések megismerése később is jellemző volt. E vállalkozói kör tulajdonsága volt a személyes szabadság védelme. A helyhez kötődést a mind magasabb igényeket kielégítő szakmaiság, a megújulás képessége, az individum becsvágya, váltotta fel. A szabad tehetség kibontakozását segítő modern nagyipari termelési színtér vonzotta őket. A "mi" tudat nem tűnt el életükből, de sorrendben az "ért" tudat vert gyökeret soraikban. A haszonelv érvényesülése, a tudás útján érvényesülő vagyonszerzés nemcsak az élvonalban dolgozó vezető személyiségek, hanem a középszintű közgazdász, mérnök tisztikar számára is követendő volt. E tulajdonságokból nem elsősorban a településhez, hanem a 10