Salgótarjániak a Don-kanyarban 1942-1943. (Múzeumi Értekező 8. - Salgótarján, 1990)

Isten nevében 1942 – A Muszka fronton. Bartha József naplója

Amikor Július hó 8-án Szovjet földön átléptük a határt, mindenki élénk érdelődessel nézett kifelé a vaggon ajtaján. De valamennyiünket - érzésem szerint - nagy csalódás ért. Végigrobogtunk a Szovjetunió igen nagy területén, de a kulturáltságnak, jólétnek és boldog életnek semmi jelét nem láttuk. Hát ez a Szovjetparadicsom? Egészen másképpen képzeltük el a gondolatvilágomban. Kulturált, művelt népet vártam és egy elhanyagolt, magával tehetetlen országot találtam. Már egész nyugodtan szemébe vághatnám azoknak, akik Oroszországért annyira rajongtak, hogy nincs igazatok. Amerre a szem ellátott mindenütt megműveletlen föld, falut csak 30-40-sőt 50 km-es távolságon találtunk csak, ezek is alig pár házból állnak, nem is nevezhető háznak, mert ezek rosszabbak, büdösebbek még az istállónál is. Valóságos kalyibák. + + = Dátum nélkül, külön lapra írt néhány sora a szovjet földön tapasztaltak összefoglalására. 44