Salgótarjániak a Don-kanyarban 1942-1943. (Múzeumi Értekező 8. - Salgótarján, 1990)

Isten nevében 1942 – A Muszka fronton. Bartha József naplója

Augusztus 7. péntek Érzésünkben nem is csalódtunk, mert reggel 7 órakor elindultunk a frontra. Borzalmas egy út volt. Reggel 6 órakor reggeli volt és utána 7 órakor indulás. Rekkenő hőségben menetel a zászlóalj víz ebéd nélkül egész nap. Du. már kezdenek kipotyogni az emberek. Először csak ritkán, majd később gyakrabban és mind többen. De megállás nincs. Legborzalmasabb a vízhiány. Az embernek szája, torka teljesen ki van száradva. Beszélni alig-alig tud. A nyelve fel tapad a szájpadlására és ha nyel, akkor olyan rossz érzése van, mintha a gégéje ki akarna szakadni. Borzalmas egy állapot. Nem csoda, ha az emberek úton-útfélen esnek össze. Szegény Para Feri kínjában még sírt is. Végre 6 órakor megállást parancsoltak az ebédhez, amit azonnal a legrövidebb időn belül be kellett kapni, szerencsétlenségemre. Mert annyira ki voltam merülve, hogy nem tudtam emészteni és így a poklok mélységes fájdalmát állottam ki utóvégre ki kellett hánynom. Menet tovább! Egész éjjel meneteltünk. Útközben kaptunk egy repülőtámadást, de szerencsére a ledobott két bomba közül egyik sem talált. Augusztus 8. szombat Édes jó Istenem segíts meg, hogy mégegyszer viszont láthassam szeretett kicsiny családomat. Egész éjjel berregnek a Ráták, minden pillanatban várjuk, hogy mikor csap közénk egy bomba. Közvetlen előttünk pár száz méterre van a front. Ma azt hiszem valamelyik egységet leváltjuk és ők már boldogan mehetnek haza. 18 Hej édes jó Istenem mi közülünk ugyan hányan fognak haza menni. Reggeli ébresztőnk repülőtámadás volt, de szerencsére a völgyben nem vett észre bennünket dacára annak, hogy a tőlem alig 100 méterre lévő légvédelmi ágyú tüzelt rá. Az is lehet, hogy ő zavarta el. Teljes riadókészültségben várjuk a parancsot. Mikor e sorokat írom, előveszem a kisfiam és a feleségem fényképét és megcsókolva elbúcsúzom tőlük. Isten veled drága kisfiam, Isten veled drága jó édes kicsi feleségem. Ha nem leszek többé, gondoljatok rám mindig szeretettel és ne felejtsétek el soha sírig hű apucikátokat. Egész délelőtt folyik a borzalmas harc és mi szorongó szívvel várjuk a parancsot az indulásra. Oszkinó nevű faluban vagyunk, előttünk az egriek. 19 Mi a második lépcsőben vagyunk. 2 nappal ezelőtt a muszka átjött a Donon, a mi feladatunk, hogy ezt az áttört muszka ezredet Donon át visszavessük. Támadásunkat egy páncélos hadosztály 2° támogatja. Állítólag félelemre semmi ok nincs, de énszerintem van, mert a Ráták itt keringenek felettünk. Még az indulási parancsot csak részben kaptuk meg 7. és 8. század 9. század, 2 gp. (géppuskás) szakasz, valamint a páncéltörősök már elindultak. Mi meg maradunk bizonytalan időre. Du. kb. 6 órakor mi is elfoglaltuk helyünket a védelmi vonalban. Alig sötétedett, megjelentek a Ráták felettünk. Borzalmas egy éjszakánk volt. A Ráták egész éjjel szórták ránk a bombát, hullott mint a záporeső. Egész éjszaka nem aludtunk egy szikrát sem. Állandóan ki-be ugráltunk a mentőgödörbe. 31