Hlavacska Edit: Salgótarján utcanevei; Névtár és rendszertani vizsgálat. (Múzeumi Értekező 6. - Salgótarján, 1989)

I. Motivált nevek l.Az utca helyét 36 név meghatározó eleme nevezi meg. Ebben a funkcióban természetszerűen gyakran áll földrajzi tulajdonnév, amely azt a kisebb-nagyobb tájegységet jelöli, ahol vagy amelynek közelében az adott utca található. A következő 19 név tartozik ide: Alsó-Idegéri u., Bánya-telepi u., Eperjes-tp., FelsőIdegéri u., Forgách u., Kistarjám u. (2), Meszes alja u. Meszes aljai u., Mikó-völgyi u., Nagy-csáté u., Pap berke k., Szentgyümölcsi u.; Kovács-hegy u., Meszes u., Meszes k., Kercseg u. Kazári úti s., Kazári hegyaljai út. Az első 13 név az adott területen rajta levest fejez ki, még az utóbbi 6 csak hozzá való közelséget. Alakilag a területhez való tartozást -i képző fejezi ki az előbbi 13 név közül hétben, további négy esetben képző nélküli alakot találunk, egy névben ingadozás mutatkozik e tekintetben. A nem szoros helyviszonyt jelölő nevek (az összetett előtagúak kivételével) mindegyike képző nélküli alakulat. Az előtag tulajdonnévi jellege az alábbi nevekben bizonytalanul állapítható meg : Temető k., Temető s. (2), Temető u< (2), Bégi temető к., Faiskola u. Az ebbe a csoportba tartozó további nevek meghatározó eleme köznévi jellegű, így a helyviszonyt is kevésbé pontosan határozzák meg. Alakilag képző nélküliek az Erdőalja к., a Hegyalja и., a Vasút s. és a Vasút u., valamint a Kolónia út, egy pedig -i képzős: Mezei u. Az Akácos u. és a Fenyves u. akác- illetve fenyőerdő mellett fekszik, a Határ и. a város szélén van. A századvégi Salgótarján természetes utcanevei között nagy számban találunk helymegjelölő szerepű neveket (Kolónia út, Pap berke к., Meszes alja(i) u., Kistarjám u., Bánya-telepi u.). Az akkori mintegy 20 név egynegyede tartozik ide. A hivatalos névadói gyakorlat, úgy tűnik, egy darabig megtartotta ezeket, de a húszas években mindegyiket más jellegű névvel cserélte föl. A népi névhasználatban azonban napjainkban jelen van a helymegjelölő névtípus. Ezért szerencsésnek tarthatjuk, hogy a hivatalos nevek között az 1940-es években viszonylag nagy számban tűnnek fel az ilyen jellegű nevek (7 új névben: Alsó-Idegéri u., F első-Idegéri u., Eperjes-tp., Mikó-völgyi u. — igaz, közülük 3 nem bizonyult tartósnak — Nagy-csáté u., Szentgyümölcsi u., Kovács-hegy u.). A felszabadulás után továbbra is adnak a hivatalos szervek helymegjelölő neveket (Kercseg u., Hegyalja u., Vasút s., Mezei u., Erdőalja k.), köztük régi, természetes eredetű népi megnevezéseket is (Meszes k., Kistarjám u.). Jelentésvonatkozásukban e csoporttal mutatnak rokonságot az olyan alapelem nélküli nevek, amelyek külterületi földrajzi 62