Hlavacska Edit: Salgótarján utcanevei; Névtár és rendszertani vizsgálat. (Múzeumi Értekező 6. - Salgótarján, 1989)

AZ UTCANEVEK ADATTÁRA Salgótarján utcaneveit szócikkekbe foglalva tárgyalom. Egy-egy szócikkben a címszóként feltüntetett utcára, illetve településrészre vonatkozó összes adatot — a történetieket és az élőnyelvieket egyaránt —, valamint minden szükséges magyarázatot, utalást megadok. A nevek szócikkbe foglalásának alapelveként azt követem, hogy egy-egy tereptárgyhoz (utca, tér, köz, telep stb.) hozzárendelem annak minden megnevezését, névváltozatát. Az áttekinthetőség és a kezelhetőség kedvéért az így egy helyen csoportosított utcaneveket a betűrend megfelelő helyén is felveszem, s ott utalással látom el. A szócikkek ilyenfajta felépítését az teszi indokolttá, hogy világosan nyomon követhetők legyenek a névélettani változások. A szócikkek élén a névváltozatok közül mindig a legutolsó áll. Az élő, hivatalos neveknél ez a mai hivatalos megnevezést jelenti, a kihalt neveknél pedig a legutolsó előfordulást. A népi neveket címszóként mindig köznyelvi formában adom meg. Eltekintek a hasonló munkákban szokásos népnyelvi adatok kiejtés szerinti (fonetikus) alakjának megadásától. Ezt részben jelen dolgozat funkciója, részben szaktudományos szempontok indokolják: a nyelvszociológiailag heterogén Salgótarjánban nehéz lett volna a népnyelvi alakok szociálisan érvényes formáit megállapítani. A különböző tereptárgyakhoz tartozó azonos neveket külön-külön veszem fel az adattárban, s indexszámmal különítem el. A kihalt neveket + jellel látom el. Kihaltnak tekintem azokat az utcaneveket, amelyek már megszűnt, lebontásra került utcák nevei voltak, illetve azokat, ahol az utcaszerkezet változatlan maradt, de a név sem hivatalos, sem népi névként nem él, s az utcának újabb hivatalos neve sincs. A „kihalt" megjegyzés tehát nem a névhasználatra vonatkozik, ilyen irányú útmutatásokat — ahol erre szükség van — a szócikk végén adok. A címszó után zárójelben megadom az adott tereptárgy térképi utalószámát. Ezt csak azoknál a neveknél tüntetem fel, amelyek ma is hivatalos — ennek hiányában pedig népi — megnevezésként élnek. Az utcanévtárhoz számozott térkép és ehhez sorszám szerinti névmutató kapcsolódik. A szócikkben először az adott utca földrajzi elhelyezkedését határozom meg, illetve közlöm, ha ismereteim alapján lokalizálhatatlan. Körülbelüli pontossággal az utca keletkezésének idejét is megadom. Ezután az utcanév változásait követem végig a névre vonatkozó történeti adatok időrendben következő felsorakoztatásával. Helykímélés és egyszerűsítés végett általában elhagytam az ilyenkor szokásos évszámjelölést, ugyanis az adatok után álló forrásjelzet önmagában is egyértelműen utal az előfordulás idejére. Abban az esetben, ha külterületi név vált utcanévvé, a külterületre vonatkozó adatok közül csak — mintegy tájékoztató 9