Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Kubinyi Ferenc - Az országos politika sodrásában

Utolsó felszólalására ezen az országgyűlésen 1836. április 30-án került sor, s éppúgy, mint először, újra csak Wesselényi mellett emel szót, védve a szólásszabadság ügyét. Majd így fejezi be: ,,Mi a nemzet képviselői fájdalomtul sajgó kebellel tértünk haza s örvendezés helyett sírhatnánk. Azonban, ha csakugyan sírnunk kell, tegyük ezt /hogy egy hazafinak 1823-iki mondásával éljek/ tegyük ezt úgy, hogy könnyeink átok gyanánt égjenek azokon, akik ezt tették, hogy nekünk sírnunk kell." 29 Bármi is lett légyen az országgyűlés eredménye, Kubinyi megtette a magáét. Harcos, bátor kiállása, megalkuvást nem ismerő szavai megszerezték számára a liberális közvélemény és az elvtársak barátságát, megalapozták országos hírnevét. S egyúttal a hivatalos politika számára egyértelművé tette megítélését; a szélsőbal tagjának tekintették. S ami a döntő, élete további eseményeiben az itt elmondott szavak és elvek vezérlik majd. 30 AZ ORSZÁGOS POLITIKA SODRÁBAN Az országgyűlés befejeztével nem lett vége közszereplésének. Feladatai a megyében sem csökkentek. Közülük már néhányat korábban ismertettünk. Több bizottság tagjává választották, így többek között az úrbéri kérdések tisztázását végző bizottmány tagja lett, majd 1836. szeptember 2-án Horváth Antal és Trajtler István társaságában kinevezték az árvaszék tagjává. Az olyan megbízatásokat, mint főispáni beiktatásokon való részvétel, már ő maga sem tarthatta számon.

31 Annál inkább fontos volt számára Kossuth barátsága. Minden bizonnyal Pozsonyban ismerkedtek össze, ahol Kubinyi tüzes szónoklataival az Országgyűlési Tudósításokban igen sokszor szerepelt. Kapcsolatuk az országgyűlés befejezése után sem szakadt meg és ennek látható jele a Törvényhatósági Tudósítások volt, amelynek Nógrád megyei levelezője Kubinyi Ferenc lett. A Kossuth kérésére elvállalt feladatot nagy megtiszteltetésnek tartotta. A megyéből csak a közgyűlésnek, mint testületnek és neki személyesen járt a Törvényhatósági Tudósítások.

32 A lap tudósítójának, terjesztőjének lenni nem kis bátorság és felelősségvállalás dolga volt. A megye 1836. nyarától már intenzív harcot folytatott a lap terjesztéséért s ebben Kubinyinak is hathatós szerep jutott. Ez a politikai küzdelem egyúttal rávilágít a megyei nemesség liberális szellemű érlelődésére. Az első adat 1836. július 14-éről való, amikor Kossuth levélben közli egy lap kiadásának tervét, s jelzi azt is, hogy ezt neki megtiltották. Egyúttal kéri Nógrádot, aljon ki mellette. A megye azonnal felirattal fordult a nádorhoz a tervezett lap engedélyezése ügyében. 106