Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Kubinyi Ferenc - Főszolgabíróság és országos politika

A papi dézsma ügyében az eltörlés mellett emelt szót, történelmi példákban mutatta be a dézsma kialakulását és mostani korszerűtlenségét. ,,Ezen terheket az adózó nép viselvén, mint lehet kívánni, hogy még tovább is a teher alatt sorvadjon?" —fűzi hozzá. A magyar nyelv ügyében mondott beszéde is alkalom volt számára, hogy a fejedelmi önkényen üssön egyet: „Jól tudjuk mi azt, hogy a háládatosság igen ritka tünemény a fejedelmeknél, kik többnyire csak addig szokták ígéretekkel kecsegtetni a nemzeteket, míg veszedelemben forognak, s ha szerencséjök kedvezőre változik, elhagyják a nemzetet" — és elítél minden olyan szándékot, amely a nemzeti nyelv használatának akadályoztatására irányul. /Erre követi utasítása is volt./ A tisztviselők büntető jogkörének korlátozása mellett olyanokkal szól egybehangzóan, mint Bezerédj, Pázmándi, Somcsics és Deák. Tekintélye, becsülete és neve is nő. Tagja lesz a Ludovika rendszerét kidolgozó bizottságnak, Deák, Bezerédj, Pálóczy, Beöthy, Klauzál társaságában. A Ludovika ügyében követi utasítása volt, hogy „mindazon sommákat, melyek ezen intézetekre kívántatnak, subsidium képpen" ajánljanak fel. A Ludovikán kívül ide sorolták még a megyei nemesek a Nemzeti Magyar Játékszínt, a Nemzeti Múzeumot és Jankovich Miklós gyűjteményét. Kiemelkedő felszólalása volt még a megajánlott adó ügyében is. Kossuth részletesen közölte az éles, bátor hangú beszédet az Országgyűlési Tudósításokban. Kubinyi beszéde elején elmondta, hogy milyen állapotok uralkodnak egyes megyékben, hányan pusztulnak el éhínségben, míg a parasztok sorsának javításáért senki nem áll ki: „A parasztnak addig nem fog enyhülni sorsa, míg ő is nem küldend képviselőket az országgyűlésre". Nem Ígérgetni kell, hanem cselekedni, „Sokkal többet és jól tselekedni mint tsupán szóval a vallás kötelességeire hivatkozni. Puszta szóval nem sokat segítünk, kevesebbet Ígérjen a kormány, de többet tselekedjen". ő ezen az összegen felül /3 800 000,— Ft/ egy fillért sem ajánl. Ez az összeg bőven elég az ország szükségeinek fedezésére, hiszen „az állandó katonaságot törvényeink a közbátorság fenntartására, nem pedig az adózó nép zsírjának kiszívására, szabad barátságos nemzetek elnyomására, s nem az önkény eszközéül rendelték." /Ez utóbb idézett mondat azért is jelentős, mert Wesselényi 1834-ben ugyanezen szavakat használta a nevezetes szatmári beszédében, s ezért fogták perbe! Elismétléséért — országos fórumon — ugyancsak számítani lehetett megtorló intézkedésre. Nem is felejtették el ezt Kubinyinak, amint azt későnb látni fogjuk./ 105