Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Kubinyi Ferenc - Főszolgabíróság és országos politika

sokat mondanak és ehhez még hozzávehetjük a vegyes nevet kapott anyagokat is, amelyben a 25 ügy megannyi témát jelöl. Érdemes ezek közül néhányat, ha csak röviden is áttekintenünk, ezzel is közelebb kerülve Kubinyi közigazgatásbeli tevékenységéhez. A híd- és útépítési ügyek nagy száma jelzi a megyei közlekedési viszonyokban uralkodó állapotokat. S ez csak egy járás anyaga! Ugyanezt lehetne elmondani a többiről és a vizsgált időszakon túl is. Alighanem érvényben volt még a Hármas kistükör jellemzése, amely szerint Nógrádban „lehet járni nagy sáron". Pöstény, Palotás, Héhalom, Karancsság, Endrefalva, Ságújfalu, Kishartyán, Hugyag, Dolány, Szarvasgede, Rárós, Lőrinczi, Nagylóc. Ezeken a helyeken volt gond az Ipoly-, vagy a Zagyva-hidakkal. A munkák menetét például jól jellemzi az, hogy Kubinyi a pöstényi híd rossz állapotáról először 1830-ban tesz jelentést. (A tavaszi áradás által megrongált híd helyreállításáig kompon kellett szállítani az utasokat.) Egy év múlva újra csak a híd rossz állapotát jelzi, s ezek a jelentések megismétlődnek 1833-ban és 1835-ben. Ugyancsak jelentős a szökevények keresésével foglalkozó ügyiratok száma. Ezek döntő többsége szökött katonákról szól, csak egy-két darab az, amelyben indok jelölése nélkül más szökevényt keresnek. E nagy létszámú szökevény katona is jelzi, hogy a kényszerű adóztatás, a romló gazdasági helyzet nem maradt hatás nélkül. A másik nagyszámú ügyintézés már sokkal több gonddal járt. A pereskedések alapvetően a birtokokkal kapcsolatosak. Itt nem arról van szó, hogy Kubinyi ilyen ügyekben ítélkezik, vagy dönt, hanem elsősorban előterjeszt, peres irományokat ad elő, nagyritkán megegyezésről számol be. Mindenesetre a pereskedések nagy száma — gondoljunk a többi járásra is — jelzi, hogy a megyei közép- és kisnemesség életmódjában a harmincas években egyre nyilvánvalóbban jelentkeztek a kor égető gazdasági problémái. A birtokosztály és a záralávételi ügyek ugyancsak arra utalnak, hogy a nemesség vagyoni helyzete megrendült, életmódjának és életszínvonalának a régi szinten való tartása erőn felüli követelményekkel jár. Ezt jelzi az is, hogy az üres házhelyek hírlelése során általában nemleges válaszokat kellett adnia. De ugyancsak ezt látni az úrbéres ügyekben is, amelyekben például az ecsegi jobbágyok panaszkodtak földesuruk ellen, sőt Surányban már erőszakos ,,földkiigazításra" is sor került. Az adósságügyekben szintén iratokat terjeszt elő. Közülük a legérdekesebb Forgách József esete, aki a hatalmas szécsényi uradalmat birtokolta. Ez jelezte azt is, hogy a vagyoni gyengülés nemcsak 94