Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Kubinyi Ferenc - A közéleti tevékenység „próbaévei”

kialakultak. Ezek egy része még vallási alapon jött létre (evangélikusok-katolikusok), de egyre inkább érezhetővé vált az eszmei különbözőségek kohéziós ereje is. A megyei politika irányítója ekkor még az 1790-es évek országgyűlési munkálataiban, s az azok körüli vitákban tapasztalatokat szerzett köznemesi nemzedék. Két központi alakja Gyürky Pál és Gyurtsányi Gábor, akiknek rivalizálása hosszú évekre megosztotta a megyét. 1817-ben lemondott az akkori második alispán, mert kinevezték a Helytartótanácshoz tanácsnoknak. Ambrózy Lajos helyének betöltésére választást rendeltek.

7 Csak az első és második alispánt választották meg, a többieket megerősítették hivatalukban. Első alispánságra nyolc jelentkező közül Szentiványi Jánost választották. A második alispánságért ugyancsak nyolc nógrádi köznemes vetélkedett, de itt már nem közfelkiáltással, hanem bonyolult politikai manőverek után lett meg Gyürky Pál. Még ebben az évben, a novemberi közgyűlésen az ifjú, 22 éves Kubinyi Ferencet táblabírónak választották, s így már teljes joggal vehetett részt a megyei politikában.

8 A teljes választást 1818. augusztus 30-án tartották. Első alispánná Gyürky Pál lépett elő, míg a második alispánságot Gyurtsányi Gábor nyerte el idős Madách Imre előtt. A megválasztott megyei tisztikar tagjai szinte kivétel nélkül jelentős szerepet játszottak (negatív és pozitív értelemben) a következő pár év heves küzdelmeiben. E választási küzdelmek során jött létre Nógrádban a Kolomposok vagy Csárda társaság, amely mögött mindenképpen alkalmi együttest kell látnunk, noha nem voltak mentesek bizonyos politikai felhangoktól sem. 1824-ben indult meg ellenük a vizsgálat, amelyet nagyban befolyásolt a korábbi évek megyei politikai magatartása. A vizsgálat során — melyről Kubinyi Ferenc feljegyzéséből sok adatunk van — a társaság feltételezett tagjai igyekeztek megszabadulni a politikai szervezkedés vádjától. Kezel volt még 1795 emléke és az 1822—1823 évi események sem maradtak következmények nélkül. Szavaikban úgy állították be magukat mint igazi korhely férfi társaságot, akik alkalmanként gyülekeztek össze különböző kúriákban, s ilyenkor tivornyázások, sőt egészen útszéli mulatozások estek meg.

9 Bár a vizsgálat nem tudott érdemleges eredményt felmutatni és senkit sem tudtak felelősségre vonni, a király mégis leiratban tiltotta meg a társaság további működését, s aki ezen eltiltás ellenére is részt vesz abban, tettének ,,a legszomorúbb következéseit tapasztalni" fogja.

10 Körülbelül 1817-től kezdődően szervezkedik Nógrád megyében on 89