Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Kubinyi Ferenc - A közéleti tevékenység „próbaévei”

amelyet Pest megyében, az akkori alispán, Szentkirályi László mellett végzett. Munkája, ha nem is volt túl látványos, de annál inkább hasznos. Feladata volt a „Ferenc király őfelsége idejében tartott országgyűlésekre a megyei törvényhatóság által kiadott követi utasításokat és egyéb országgyűlési irományokat összeállítani és lajstromozni, kötetbe foglalni..." A patvarista praxis után a juratéria következett, amelyen szintén — ahogyan ő mondja — „szerencsésen átestem". A prókátori cenzúrát, azaz ügyvédi vizsgát, amely tanulmányai végeztét jelentette volna, nem tehette le, megfogalmazása szerint: „legmagasabb helyről érkezett rendelet következtében". Ez az eset egyelőre még homályos előttünk. Kétségtelen, hogy induló politikai pályáján — amelyről a következőkben lesz szó — máris ott találjuk őt a változásokat követelők sorában. De időben ez még távolabb van, s így nem tudni, miért maradt el ügyvédi vizsgája. Feltehető, hogy politikai háttere volt, erre a további kutatások adnak választ. Tény, hogy soha nem folytatott ügyvédi gyakorlatot. Teljes szívvel, lendülettel vetette magát az alkotmányos mozgalmakba.

4 A KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG "PRÓBAÉVEI" Kubinyi Ferenc tevékenységét Pest megyében kezdte. Jelenléte azonban nem volt hosszú a megyében. Erről ő maga ír önéletrajzában, de nyomai megtalálhatók a megyei közgyűlések anyagában is. Érdemes összevetnünk a két forrást, mert egyértelműen bizonyítják Kubinyi önéletrajzának hitelességét. Mint írja, tiszteletbeli aljegyzővé nevezték ki, majd harmadik és végül, választás útján második aljegyző lett. A jegyzőkönyv szerint 1818. március 31-én a tisztújításkor nevezték ki őt Pest megye ,,honoratius vice nótáriusának". Másfél év múlva, 1819. november 9-én a lemondott Péchy Ferenc harmadik aljegyző helyét ő kapja meg az alábbi indoklással: „mind a notarialis tisztségben eddig szorgalmatosan foglaltoskodott, mind pedig mivel ezen a vármegyében birtoka vagyon. . .". Később második aljegyző lesz, ennek pontos idejét nem ismerjük, de tény, hogy 1823. augusztus 28-án a közgyűlésen az alábbiakat jegyzik fel: „Második vice nótárius Kubinyi Ferencz úr hivatalát letévén resignatioját írásban is előadta, melyet Fő Ispán Helytartó úr ő méltósága elfogadásra által vett."

5 Nem mindennapiak a lemondás körülményei. Először is ismerni kell hozzá Kubinyi természetének alapvető jellegzetességét, amelyet Kákay Aranyos 1861-ben majd így ír le: "Neki nem lehet szemébe vetni, hogy hideg és higgadt. Az őszbevegyülő törökfejű kis ember szakadatlanul pitteg-pattog, csitteg-csattog, önt és dönt, ront és bont, fel ésle. ő nem gondolkozik: soha nem haboz, csak