Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)
Sréter János - Sréter János hatása, kapcsolatai
A vita során e különböző kategóriák alkalmazása nem közeledett egymáshoz. A javaslattevők: a felvilágosodás, a vallási türelem, az egyenlőség, nemzetiség programjához —tehát a konkrét társadalmi gyakorlathoz — kötődtek, ezt akarták vezérlő elvként az iskolákban is megvalósítani, szemben a fentebb leírt nézettel, amely a szabadság kritériumát az oktatás, a tanítás minden területén — a tanító személyében, a tanítandó ismeretben — is megvalósítandónak tartotta. A különböző nézetek kibékítésére közbülső álláspontot fogadtak el a megyei rendek. Ennek alapja: a nemzeti és nyilvános iskolák létesítése, amelyben a „vallásbeli egyenlőség" valósul meg; a felekezeteknek és magánosoknak joguk legyen magániskolák alapítására. E javaslat elfogadását mindkét vitapartner kiábrándultan vette tudomásul. Ezért a vita tovább folytatódott „magános társkörökben". A liberális felfogás ismételten és tételesen kifejtette véleményét. Ennek hatására a megyei rendek „a tanításmód függetlenségét oly kiterjedő értelemben, mint a liberalizmus óhajtotta — elfogadták." Hasonló szellemben foglaltak állást az egyetemek működésével kapcsolatosan is. A németországi tapasztalatokat — a tanítás szabadságának érvényesítése mellett — javasolták megvalósítani. A tanítási szabadság az előadó-tanító nyelvi korlátozásától is eltekintett. 58 Az 1828-—1832 közötti korszak politikai viharokat, vitákat, új nézetek felbukkanását és terjesztését jelentette Nógrádban is. A hagyományos rendi politikai program ez időszakra kiszélesedett; átfogta a társadalom egészét. Annak minden akut, megoldásra váró problémakörét érintette, a kor nemesi rendjének, felkészültségének, ismeretének megfelelően. A megadott válaszok sokszor nem voltak kellően megalapozottak, de a megyei helyzet, az itt folyó törvényhatósági tevékenység politikai elemzése igazolta, hogy szélesre tárultak a kapuk a korszerű felfogás előtt, és annak befogadásával út nyílott a rendi Magyarország körülményeinek gyökeres átalakítására. SRÉTER JÁNOS HATÁSA, KAPCSOLATAI Sréter János munkája, magatartása és funkciója következtében széles körben ismert volt. Műveltségével nem kérkedett, vélemény ét gazdagon illusztrálva fejtette ki. Ezért nem csodálkozhatunk, hogy szívesen látott és fogadott vendége volt a megyében mind a női, mind a férfi társaságoknak. „Barátságát soha senkinek nem •
