Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

ELŐSZÓ Magyarország gazdasági-társadalmi fejlődése a fennálló feudális viszonyok közepette, a XVIII. századtól érezhetően sokat haladt előre. A XIX. század első évtizedei, a reformkor, a birodalomban ezideig nem tapasztalható válság elmélyülését hozták. Reform, reform, hallatszott több irányból is. A reformmozgalmak első sorában főleg a középnemesség képviselőivel találkozhatunk a polgárság hiányában. Ez a réteg volt megyénkben is a nemesi-liberális ellenzéki reformmozgalom, a polgári átalakulás szószólója. A reformmozgalomban egy új nemzedék lépett színre a gazdasági, a társadalmi, a politikai körülmények egymást erősítő hatása révén. A régi és a születendő rend között folyt a harc. A feudalizmus és a polgári társadalom hívei több szakaszban, színezetben léptek a küzdőtérre, de a küzdelem végkimenetelében ugyanabban a sodorban haladt a polgári-nemzeti átalakulás felé. A magyar köznemesség megyei történetének szisztematikus vizsgálatát, közel egy évtizede tűzte ki célul a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága. A megindult középréteg kutatás során született tanulmányok, megrendezett konferenciák, az elmúlt évtized történettudományi kutatásainak eredményei számos kérdést hitelesebben, sokoldalúbban világítottak meg, mint ami a korábbi munkákból kiolvasható. A most közölt tanulmányok e kutatás termékei. Az írások vitába szállnak megcsontosodott nézetekkel, melyek gyakran tisztánlátásunkat is akadályozzák. Többféle sorsot és életutat hoznak emberközelbe, mikor feszegetik az emberi minőség kérdését a történelemben. Kevés erre alkalmas pályaképpel rendelkezünk. A nagy múltú, a XIX. század elejéig szerény fejlettségű Nógrád megye szülötteiről szólnak az írások. Nemesi, pontosabban köznemesi családok leszármazottai. Mind nagy energiával és sikerrel küzdöttek a magyar nemesség politikai-gazdasági-kulturális helyzetének megújulásáért. Értelmiségiek ezek a nemesek, egy sajátos életforma megtestesítői. Van közöttük literátus alkat: Nagy Iván, aki később történészként vált ismertté, a reformkor szülötte, életútja szinte átfogja a századot. A polgárosodó nemesi liberalizmus tanítványa. Nyitottságával, alkotó tevékenységével a XIX. századi értelmiség egy tipikus modelljének tekinthető. Van közöttük poli-