Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Sréter János - A megyei köznemesi politika forrásai

Állást foglaltak a megye rendjei a bányászkodás kérdésében is. Mindenekelőtt a nemesérc-bányászatot kívánták támogatni. A bányászkodás fejlődésének legnagyobb akadályát abban látták, hogy itt is gátolva van a nemzet, ezért a legfontosabb ,,a nemzettől elesett igazgatási jogok" visszaadása. Javasolták, hogy ,,a bányászkodás előmozdítására jutalmakat, s egyéb segédeszközöket" alkalmazzon a kormány. A nemesi hadviseléssel és a bandériumokkal kapcsolatban ismételten leszögezték, hogy a hadviselés legfőbb terhe a nemességé. Minden idevonatkozó — nem nagy horderejű — véleményben a "tiszta alkotmányi szellem lebeg".

31 A rendszeres munkálatokat a kor nemessége olyan csodaszernek tekintette, amellyel meg lehet váltani az országot nehéz helyzetében. A liberális vélemény nem túlságosan kíméletes ezen a ponton: „midőn az ország valamin segíteni nem tudott, azt rendszeres munkákra utasította"; ,,midőn a kormány valamely kérdés eldöntésében bocsátkozni nem kívánt azt rendszeres munkákra utasította". (Kiemelés tőlem—H.I.) A bizottságok — éppen az 1825-i országgyűlés tapasztalataira építve fogalmazta így a liberális csoport a véleményét — tevékenysége használhatatlan. Ennek az volt az oka, hogy a kiküldött bizottságok hosszadalmasan dolgoztak, az új bizottság a réginek a legjobb javaslatát csak azért is elvetette, a bizottságok konzervatív tagjai féltek a változásoktól, a szabadelvűeknek kevés eredményt hoztak az itt folyó munkálatok. A megoldást a liberalizmus hívei abban látták : hogy a bizottsági tagságot szélesíteni kell, abba be kell vonni ,,a tudományos vagy mesterségi ismereteiknél fogva köztiszteletben tartott" személyeket. A nyilvános vitát, mint amely „színházi játék, előrekészült szerepekkel" hagyják el. A rendszeres munkák kitűzésénél térjenek vissza az eredeti állapothoz, ami szerint annak az a célja, hogy „kitudja irántok a közvéleményt". Ezek szellemében vélte, hogy meg kell gyorsítani a törvényhatóságoknál ezt a munkát.

32 A rendszeres munkálatok, az azt végző bizottságok jelentősége — a korszak végére módosult. Azokat a politikai igényeket, amelyek felvetődtek az igen lassú, és kevéssé demokratikus formával sem lehetett kielégíteni. Végső elhagyásukra — a politizálás új formáinak, lehetőségeinek kialakulása után került sor. A megyei \köznemesi politika forrásai Az eddig leírt körülmények is érzékeltethetik azt a helyzetet, ,amely a nógrádi és az országos politikai állapotokat összekapcsolta. E viszony legjellegzetesebb tulajdonsága az volt, hogy a rendi 54