Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Sréter János - A megyei politika mindennapi színtere: 1828–1832

olyan törekvés ellen, amely e ,,magános érdekeibe" be akart avatkozni. Addig és akkor tartotta fontosnak megtartani az alkotmányt, amikor és amennyiben az az ő érdekeit ért támadástól megvédi. Ha ilyen veszély nem fenyegetett a ,,magasztalt ősalkotmánnyal keveset" gondolt. Csak az érdekelte őket, hogy legyen meg a megfelelő jövedelmük, de annak eredete már nem volt fontos számukra. „Minden újítástól retteg, minden változást, mint veszedelmest kárhoztat." Érdekeinek védelmezése közben nehéz megkülönböztetni az alkotmányt védő irányzattól.

24 „A. törvénykönyvi párt" a Corpus juris és a magánjog egyesüléséből merítette felfogását. Elmerültek a hazai törvényekbe, nem alakult ki szélesebb látókörük. A "Corpus juris előtte egy túlhághatatlan gát". E politikai alakulat nem akarta a nemzeti jogokat szaporítani nem félt attól sem, hogy az országban általános változások mennek végbe, csak attól, ha a „magános viszonyokban" történnek változások. Csak a „Corpus juris teóriája fel ne forgattassék" — vallották. Legfőbb kívánságuk az volt, hogy „az alispáni és szolgabírói székek, kiváltságbeli bíróságok, pörorvosló szerek, s pörbeli kifogások tovább is úgy mint eddig" megmaradjanak.

25 A különböző felfogások között az ősalkotmányi és a liberális nézet ütközött leggyakrabban, ezekhez csapódott egy-egy kérdésben a másik két politikai áramlat. Már ez is azt mutatta, hogy ezek a nézetek ekkor még nem jelentek meg egységes politikai párt igényével. Egy-egy kérdésben a vita hevessége — amint azt majd látni fogjuk — gyakran borította fel a várható elképzeléseket. Gyakran jött létre a „félelmesek", a minden döntéstől félők „pártja" is. Az egyes politikai csoportok élén a korábban már megnevezett személyek tevékenysége meghatározó volt. Az 1828-as választások a konzervatívok megyei csoportjának gyengülését eredményezte Gyürky Pál elkerülésével, aki megkapta cs.kir. tanácsos és kamarás címet, és Krassó vármegye főispánja lett.

26 Az 1832-es megyei tisztújításban a liberális erők gyengültek, mert Gyurcsányi Gábor az addigi első alispán és korábban a megye országgyűlési követe királyi tanácsos és a királyi tábla ülnöke lett.

27 A két vezéregyéniség eltávozása, mindkét oldalon érzékenyen érintette a politikai csoportokat. A liberális túlsúly azonban 1832 után is megmaradt, de akkor még nem éleződtek tovább az eddigiekben jellemzett politikai viszonyok. A közélet különböző kérdéseit különféle fórumokon lehetett megvitatni. Mielőtt a bizottságok elé került volna döntésre egy-egy kérdés, azt „társasági körben" vitatták. A vita alkalmas volt arra is, hogy a javaslat várható sikeréről is tájékozódjanak az abban érdekeltek. Sok téma előkészületi munkálatai folytak ekként. Termé50