Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Sréter János - A megye állásfoglalása az 1825-os országgyűlésen

fegyveres kézzel elfoglaltatott, a tisztikar őrizet alá vétetett, s a gyűlések eltiltása mellett, a protocolumok és jegyzőkönyvek megsemmisítettek, a Nemes Megyének Hiteles persellye erőszakkal elfoglaltatott". Mit kért a megye a királytól? a porták számának kiigazítását, az országgyűlés háromévenkénti összehívását, a Helytartó Tanács törvényes működését és a titkos rendőrségi ügynökök működésének beszüntetését, a törvényes keretek és formák szigorú betartását, a megyék közötti szabad levelezés engedélyezését.

14 A követutasításokból a nyolcadik és kilencedik sem kevésbé lényeges problémákról szólt. Az előbbi a műveltség, a tudományok terjesztésének, a gyermekek taníttatásának rendszerét tette szóvá. A követek számára feladatul szabta, hogy érjék el középfokú iskola megnyitását a megyében, vagy annak engedélyezését, hogy ,,a megyebeli catolikus ifjúság a Losonci Református Gymnásiumban tanulhasson". Szorgalmazni kell a ,,Triviális Oskoláknak felállítását". Az utasításban megfogalmazták azt is, hogy ,,a magyar evangelicus tanulni vágyódó ifjaknak a külföldi szabad kimenetel" megengedtessék. Az utasítás élesen elítélte a cenzúrát. Leszögezte, hogy "semmiféle írások, hacsak az a felséges uralkodó fejedelmet, vagy a Hazát, a törvényesen bevett hitet és vallásokat, vagy jó erkölcsöket, s a magyar Consititutiot nem érdekelné kiadása, s a külföldi újságok szabad bejövetele is el ne tiltasson, minden író azonban nevét még is felfedezni köteleztessen. ''

15 Korszerűnek kell tartanunk a nemzeti lét fennmaradásához nélkülözhetetlen anyanyelv ápolásának ügyében kialakított megyei álláspontot is. Meghagyták a követeknek: "ami az anya nemzeti nyelvnek kiterjesztését és tökéletesítését előmozdíthatná el ne mulasszák". A magyar nyelv általánossá tétele mellett támogatták a , ,Magyar Nemzeti Tudós Társaságnak és Játszószinnek fellálítását"

16

. Az 1825-ös megyei követutasításban foglalt pontok azt mutatták, hogy a nemesi rendek az országos és a rendi körülmények megítélését is alaposan elvégezték. Véleményüket egyértelműen megfogalmazták mind az országos, mind a saját ügyükben. Állásfoglalásuk alapja a magyar nemzeti önrendelkezés, a rendi érdekek helyreállítása, illetve védelme volt. Bizonyos vonatkozásban még a politikai érettség, a vezetésre való alkalmasság jegyei is észlelhetők az utasításban. A bizonyos vonatkozásban megszorítás azért indokolt, mert nem teljesen hatotta át a rendi politikát a korszerűség. Egyértelmű volt a megyei köznemesség álláspontja a sérelmi politikában: a kialakult gazdasági helyzetért a királyi udvart, a politikát megvalósító bécsi kormányzatot tették felelőssé. A megoldás útját a honi ipar, 46