Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Sréter János - A megyi közgyűlés szerepe a reformországgyűlésben hozott törvények végrehajtásában

mikor volt legyen az orvos ott? és alig tudtak a lakosok emlékezni, s némellyek csak bizonytalanul emlegették, hogy néhány év előtt. Én ezen igen megütköztem, és az illető kerületbelit kérdőre vonattam, ő azután nemsokára kiment a nevezett helységbe, s a fuvar nehézségeivel a vontatók szerezhetőségének nehézségeivel mentegetőzött." Az orvosok tevékenységüket elsősorban a himlőoltásnál, orvosi látleletek készítésénél ,,ragadványos ember — és marhanyavajaknál lelik alkalmazásukat." Az orvosi feladatok ellátást négy megyei bába segítette, akik a falusi bábák ,,kioktatását"is végezték. A szakmai feladatok színvonalasabb ellátására és a szegények ápolása érdekében nélkülözhetetlennek tartott egy kórházat, „aminek híját igen keservesen kell" éreznünk. „Tehát egy főbb szüksége megyénk adózó népének a megye kebelében felállítandó kórház lenne." Az egészségüggyel foglalkozó fejezetből figyelemre méltónak kell tartanunk azt a gondoskodást, amellyel a szegény adózó nép körülményeit kísérte. Ez a harmadik motivum, amelyre az előterjesztés olvasása alkalmával felfigyelhettünk. A már említett példákon túl a szegény nép növekvő terhei miatti aggodalom szólalt meg az orvosi létszám növelését kérő igény elhangzásakor is, hogy ezáltal is "szaporíttatott a köznép terhe". Később pedig: „Most arról kellene magunkat meggyőzetnünk, vájjon csakugyan az adózó népnek hasznával történt-e terheinek szaporítása." Az előadottak tényszerűsége mellett azonban arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy ennek realitása egyben érv a közteherviselés megyei elfogadtatása érdekében is.

26 A megyei közgyűlés szerepe a reform országgyűléseken hozott törvények végrehajtásában Az 1832/36-os országgyűlés törvényben szabályozta a jobbágyi örökösödést és a hozzákapcsolódó eljárást. Ennek végrehajtási tapasztalatairól összefoglalóan a következőképp számolt be: „mi a régi formákhoz, a régi pörlekedési módjához megszokottak, nem tudtuk ügyeinket azoktól elválasztani, s a kor kívánataihoz szorosabban alkalmaztatni. . .az új intézetek nem voltak még az akkori gondolkodás- és érzésmódunkhoz egészen alkalmazván." Ugyanezen országgyűlés rendelkezett egyes bírói munkával összefüggő feladatok végrehajtásáról. Két gondot is említett az előterjesztő alispán. Az egyik szerint bírói ítélkezések során nem tartják be az eljárást szabályozó formákat. A másik talán érdekesebb, így annak ismertetésére több időt érdemes szánnunk. Arról a törvényről van szó, amely kisebb peres ügyek — talán nem nagy tévedés a párhuzam említése, és a mai szóhasználat szerinti szabálysértésekkel azonosítjuk — esetén lehetőséget biztosított a helybeli bírónak az ügy 38