Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)
Sréter János - A polgári törvénykezés
bályozták az úriszékek tartásának rendjét is. Ez volt az a hivatalos és jogi fórum, ahol az úrbéri intézkedésekből következő panaszokat meg kell vizsgálni. Igen ám, de földesurak arra hivatkozva, hogy az úriszék tartása költséges, és ennek költségeit nekik kellett fedezni, nem tartották meg rendszeresen ezt a fórumot. Az alispáni állásfoglalás a következőket tartalmazta e vonatkozásban: „Igaz, hogy e teher nyomasztó teher földesurakra, de nem lenne-e szegény alattvalóra nézve nyomasztóbb, ha midőn minden más legkisebb keresetére nézve is törvényes útra folyamodhat, csak ő lenne a köztörvény eme jótékony rendeléséből, az úrbéri tárgyakban kizárva?" Ezért elrendelték, hogy az uraság 15 nap alatt tartson úriszéket a felvetődő úrbéri perekkel összefüggésben. Az eredmény szinte már várható: „Nagyobb uradalmak évenkint egyszer, vagy kétszer tartván rendesen úriszéket, szeretik az úrbéri útra utasított panaszokat ugyanakkor elítéltetni, nehogy csekélyebb dolgok miatt időközben tartandó úriszékek költségeivel feleslegesen terheltessenek". Ezen a téren kívül kevéssel haladt előre a törvényes gyakorlat. Ebben az értelemben ismételten megfogalmazódtak a közgyűlés előtt a tisztviselői munkával szemben támasztott követelmények:,, midőn hivatalból, magányos panasz nélkül a törvény teljesítésében késedelmeskedők ellen feladólag, vádolólag kell fellépni, főképp ott, hol kényesebb viszonyok forognak fenn; és ily hivatalos feladásban oly valami kellemetlen szerep képzeltetik, hogy gyakran készebb a tisztviselő önmagát hátramaradással vádoltatni, mint mások hátramaradását előterjeszteni. . .midőn hivatalt vállalánk, számot kell tartani mindazon kellemetlenségekre, mellyek a kötelesség teljesítésével össze vannak kötve". 18 Az úrbéri törvények között befejezésként a nemes árvák gondozásával kapcsolatos nagy mulasztásokról, a vármegyei közigazgatási felelősségérzetének alacsony szintjéről olvashattunk. Ez alkalommal sem mulasztotta el szóvá tenni a társadalom más rétegeinél e vonatkozásban meglevő feladatok elvégzését: „ha a nemes árvák illy felsőbb gondviselési felügyelés alatt tartatnak, lehet-e a nemtelenekre olly kevés figyelmet fordítani". 19 A polgári igazságszolgáltatás A megyei közgyűlést megelőzően történt meg annak az országos választmánynak az üléssorozata, amelyet a nádor hívott össze 1841 novemberében. A választmány azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja meg a büntetőtörvénykönyv, a büntetőeljárás és a hazai börtönügyek állapotát és tegyen javaslatot a megjobbított gyakorlatra. A közgyűlés figyelme ebből következően ez irányban felfokozott volt. A megyei küldöttek január 17-én megtartott összejövetele 32
