Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Nagy Iván - Visszavonultan Horpácson - Könyvtára

ismerte a Petőfi-hagyományt — általában külsőségekben — köve­tők egész sorát, s a korszak több kisebb költői tehetségét. Még feltűnőbb az irodalmi művek frissessége, kortárs jellege a prózairodalomban, és műveltségét ismerve természetes, hogy ebben a vonatkozásban is átfogó ismeretekre törekedett. Könyvtárában végigkövethető a magyar széppróza fejlődésének, a magyar regény kialakulásának egész története, a kezdetektől — a modern értelemben vett regény megjelenésén át — kora regényi­rodalmáig. Ennek a 18. század derekától induló folyamatnak min­den meghatározó szakaszából, minden reprezentáns darabja, a ma­gyar regény minden típusa fellelhető gyűjteményében. A késő-ba­rokk (rokokó) szépprózától a politikai regény első változatán Du­gonics : Etelkáján, a szentimentalizmus közkedvelt alkotásán Kár­mán: Fanni hagyományainát, a társadalmi és a történelmi regény úttörő darabjáig: — Fáy András: Bélteky-ház és Jósika Miklós: Abafi című művéig. Nagy Iván irodalmi érdeklődésében a népiességnek meghatározó szerepe volt, a próza területéről is beszerezte ezen irányzat eredmé­nyeit. A század közepén a népies próza két legjelentősebb alkotójának Vas Gerebennek és Abonyi Lajosnak több munkáját őrizte, ám a magyar parasztábrázolás későbbi, Mikszáth-féle módja azonban már távol állhatott ízlésétől. Legalábbis erre enged következtetni, hogy Mikszáth Kálmán egyetlen művét sem leltük meg könyvtárá­ban, annak ellenére, hogy más területeken érdeklődése friss és ele­ven volt, nyitott az újdonságok iránt, a nógrádi alkotókra pedig különösen figyelt, Madách Imre kis kötetét a Lantvirágokat pl. beszerezte. A Nagy Iván által összegyűjtött külföldi szépirodalmi anyagban lényeges felfigyelni arra, hogy a nagy klasszikus alko­tásokon kívül — Goethe, Schiller, Molière, Voltaire, Racine, Rousse­au, Milton, Shakespeare művei mellett — érdeklődésének középpont­jában a francia és angol regényirodalom állt. Cervantes : Don Quijotéje és Puskin : Anyeginje teszik teljes egész­szó a korabeli regény fejlődését, sokszínűségét hűen kifejező képet. Nagy Iván könyvtára összegző jelképe értékőrző — alkotó élet­útjának, hú tükre műveltségének. Tudatos, folyamatos gyűjtő és hagyományozó tevékenysége igazolja a fejezet mottóját : ,,a könyv­tár. . .bizonysága egykori tulajdonosa képzettségének és művelt­ségének." A választás ténye és minősége könyvtára kialakításában művelő­dési eszményét juttat ja kifejezésre, hisz a választás magában ho­dozza az értékelés mozzanatát. Nagy Ivánt könyvtára kialakításá­ban, a könyvek kiválasztásában, összegyűjtésében a következő szempontok vezették : 219

Next

/
Thumbnails
Contents