Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)
Nagy Iván - Visszavonultan Horpácson - Könyvtára
ismerte a Petőfi-hagyományt — általában külsőségekben — követők egész sorát, s a korszak több kisebb költői tehetségét. Még feltűnőbb az irodalmi művek frissessége, kortárs jellege a prózairodalomban, és műveltségét ismerve természetes, hogy ebben a vonatkozásban is átfogó ismeretekre törekedett. Könyvtárában végigkövethető a magyar széppróza fejlődésének, a magyar regény kialakulásának egész története, a kezdetektől — a modern értelemben vett regény megjelenésén át — kora regényirodalmáig. Ennek a 18. század derekától induló folyamatnak minden meghatározó szakaszából, minden reprezentáns darabja, a magyar regény minden típusa fellelhető gyűjteményében. A késő-barokk (rokokó) szépprózától a politikai regény első változatán Dugonics : Etelkáján, a szentimentalizmus közkedvelt alkotásán Kármán: Fanni hagyományainát, a társadalmi és a történelmi regény úttörő darabjáig: — Fáy András: Bélteky-ház és Jósika Miklós: Abafi című művéig. Nagy Iván irodalmi érdeklődésében a népiességnek meghatározó szerepe volt, a próza területéről is beszerezte ezen irányzat eredményeit. A század közepén a népies próza két legjelentősebb alkotójának Vas Gerebennek és Abonyi Lajosnak több munkáját őrizte, ám a magyar parasztábrázolás későbbi, Mikszáth-féle módja azonban már távol állhatott ízlésétől. Legalábbis erre enged következtetni, hogy Mikszáth Kálmán egyetlen művét sem leltük meg könyvtárában, annak ellenére, hogy más területeken érdeklődése friss és eleven volt, nyitott az újdonságok iránt, a nógrádi alkotókra pedig különösen figyelt, Madách Imre kis kötetét a Lantvirágokat pl. beszerezte. A Nagy Iván által összegyűjtött külföldi szépirodalmi anyagban lényeges felfigyelni arra, hogy a nagy klasszikus alkotásokon kívül — Goethe, Schiller, Molière, Voltaire, Racine, Rousseau, Milton, Shakespeare művei mellett — érdeklődésének középpontjában a francia és angol regényirodalom állt. Cervantes : Don Quijotéje és Puskin : Anyeginje teszik teljes egészszó a korabeli regény fejlődését, sokszínűségét hűen kifejező képet. Nagy Iván könyvtára összegző jelképe értékőrző — alkotó életútjának, hú tükre műveltségének. Tudatos, folyamatos gyűjtő és hagyományozó tevékenysége igazolja a fejezet mottóját : ,,a könyvtár. . .bizonysága egykori tulajdonosa képzettségének és műveltségének." A választás ténye és minősége könyvtára kialakításában művelődési eszményét juttat ja kifejezésre, hisz a választás magában hodozza az értékelés mozzanatát. Nagy Ivánt könyvtára kialakításában, a könyvek kiválasztásában, összegyűjtésében a következő szempontok vezették : 219