Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Sréter János - Neveltetése, iskolái

ül a házitanító akkori műszóval: a „hofmester", Kovács József uram, ünnepélyesen hosszú kabátjában, szájszegletében hosszú szárú pipával, a két Madách-fiú, Imre és öccse közül a kisebbiket kérdezgeti, amit a nagyobbik szorongva figyel."

5 Az ifjú Sréter neveltetése különbözött a fent leírt — tipikusnak is nevezhető — formáktól. 8 éves koráig édesapja nevelte-tanította. A nevelés tudatosságára, alaposságára mutat az a tény, hogy az apa közreadta nevelési elveit. Munkáját az alábbiak szerint végezte: ,,az ember boldogságának tiszta erkölcsön kell alapulnia, mely főképpen abban öszpontosul, hogy az ember minden igaz legyen, és magát semmitől jobban ne óvja, mint annak árnyékától is, ami nem igaz. Mert csak így lehet embert formálni; Kinek charakterére a Felség, a Haza, és egyedek biztosan építenek. Másodszor, hogy amenynyire csak lehet a tanulás mellett minden erőltetés és elidegenítő kellemetlenség távol legyen. Harmadszor, hogy korán és következetesen (consequenter) tanuljon gondolkozni, mire kivált a stylusi gyakorlatok, és mathesisi feladatok megfejtése vezetnek. Negyedszer, hogy a tudományokban addig ne haladjon tovább, míg azoknak első elveit tökéletesen magáévá nem tette."

6 A korabeli iskolai oktatási rendszerekhez és alapelvekhez viszonyítva is korszerűnek tarthatók a leírt alapelvek. Korszerű világkép, morális megalapozottság, kiegyensúlyozott jellem szükségessége kap csolódott egységbe a tanulás-módszertani alapelvvel. Ez önmagában is friss szellemű ismerethez juttatta a tanulót. Az átgondolt elvekhez szigorú gyakorlat is párosult. Az apja az általa kép viselt magatartást határozottan igényelte. Ez nemcsak a magánúton szerzett ismeret során, de később iskolai tanulmányaiban is érződött. Ennek hatása is érzékelhető abban a jellemzésben, amely szerint ,,a fiú mindenkor örömmel és jól tanult."

7 Életében jelentős fordulat következett be, amikor a „selmeci líceumban — 14 éves korában — bölcsészettudományokból oly' jeles vizsgálatot adott, minőre az ottani tanárok addig nem emlékeztek."

8 Hogy odakerült nem véletlen, hiszen a selmeci liceum a jó, evangélikus intézmények közé tartozott. Ami — figyelembe véve az apa nevelési elveit — szorosan következik a korábbi életében megtanultakból. De mást is látnunk kell. Amikor Selmecbányán vizsgát tesz 1820-at irunk. A napóleoni háborúk vége, és a legsötétebb reakció évei, másrészt az évtized végére egyre intenzívebbé való magyar nemzeti érzések egyik központja Selmecbánya. A liceum a nemzeti érzések felkeltésében kezdeményező, bizonyos értelemben a— környéken — központi szerepet vitt. Élénken éltek a kuruc hagyományok, ami a Sréter-családról elmondottakat figyelembe véve egyál21