Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Sréter János - Sréter János

tott. A család elszegényedő ágához tartozott. Mint korábban említettük ő volt az, aki részt vett az 1809-i nemesi felkelésben, és ott kapitányként szolgált. Sem a gazdálkodás, sem a katonáskodás nem volt Ínyére. A kortársi leírás „kedélyes és tréfás embernek" mondta.

28 Szerette a vidám „dorbézolásokat", amelyeket elsősorban balassagyarmati lakásán, vagy Mohorán tartottak.

29 Anyagi helyzetén házassága révén igyekezett változtatni. Feleségül vette Ambrózy János kürtösi birtokos leányát. Emellett a vármegyén kisebb birtoklási perek bírájaként tevékenykedett.

30 A tipikus táblabírói életmód és életvitel reprezentánsa volt tehát. Még az utókort is „megtréfálja". Akadt ugyanis történész, aki a névazonosság folytán összetévesztette a későbbi alispánnal, vagy legalábbis nem különböztette meg őket, így a híresebb kárára tévedtek. A család politikai, gazdasági helyzete, törekvései a leírtakban foglalhatók össze. Úgy vélem ezek a motivumok is indokolták azokat a családon belül kialakult politikai törekvéseket, amelyek a polgári átalakulás irányába mutatnak.

31 SRÉTER JÁNOS Néhány évvel ezelőtt egy megyei szerző tollából panaszkodó írás jelent meg, mondván : Nógrád megye történetében igen sok az ismeretlen, a homályos pont. Sok — korábban híres — személyiség, ahogy ő nevezte: „aprószent", tevékenysége hordoz a ma számára is tanulságosan megfontolandót, és eddig kevés figyelemben részesültek. Sréter János ugyan nem ezek közül az „aprószentek" közül való, mégis osztozik velük abban, hogy a köz- és kutatói érdeklődés meglehetősen mostohán bánt vele. Pedig személyisége és munkássága nagy elismerést, tiszteletet parancsolt és kapott már életében is. Amint az utalások igazolják, a korát feldolgozó történeti, helytörténeti irodalomban szívesen idézett alak. Általam reálisnak tartott az előlegezett jellemzés, így nyugodt szívvel irom le: tevékenysége robosztus szellemet, szívós fizikai erőt és elhatározott szándékot egymásba ötvöző karaktert feltételez. Miért borult rá mégis a lappangva-feledés homálya? Biztos választ erre nem tudok adni. Talán karakterisztikus vonásaitól, erejétől való félelem, talán a kutató-, vállalkozói kedv hiánya, vagy mindkettő együttes jelenléte okozhatta, hogy életére, tevékenységére eleddig nem terjedt ki a szisztematikus kutatás. A kor, amelyet neve után feltüntetünk a magyar történelem eseményekben, összefüggésekben, történeti-politikai élményekben igen gazdag és izgalmas periódusa. A magyar reformmozgalom kibontakozásának és fejlődésének első évtizede. Az a korszak, mikor 18