Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Nagy Iván - Kényszerpályákon - A balassagyarmati ügyvéd

Nagy Iván kiválóan ismerte a magyar romantika népies zeneműműveltségét, értette, szerette, kedvelte nemzeti érvényű zenei nyelvét.

54 Zenei műveltségében uralkodó a romantika, kedvelt műfaja a Velencében megszeretett, városias alapú színpadi zene, az opera és a népies dalirodalom. Nagy Ivánnak velencei tartózkodása idején jó lehetősége nyílott arra, hogy a hazai viszonyokat egy fejlettebb, polgárosultabb körülményekkel hasonlítsa össze. Velencében polgári műveltségeszményét látta igazolva, megerősítve. Ennek következtében, élményei hatására továbbra is a polgárosodás irányában tájékozódott. Változatlanul igenelte azt a nemzeti jellegű műveltségeszményt, amely polgári átalakulást hirdetett. Az új viszonyok, új erkölcsi, művelődési normáit segítették megtalálni, pontosabban a régi alapokat megújítani. Velencében tehát nemzeti polgárosult műveltségeszményét látta igazolva, a nemzeti jelleget szélesebb körben értelmezve, belefoglalva a társadalom minden rétegét. Velencéből hazatérve még rövid ideig a grófi család szolgálaiában állt (Pozsonyban, majd Nagyorosziban tartózkodott), de hamarosan tevékenyebb életre vágyott.

55 A balassagyarmati ügyvéd Állást változtatott, ügyészi helyettes lett Bodnár István balassagyarmati ügyvéd mellett. 1852 novemberében rendezte be szerény szállását Balassagyarmaton, „foglaltam el a viskót éles ellentétét a velencei palotának. ' ' 1854-ben felmondott gazdájának, önállósította magát, és maga pró bált megélni az ügyvédségből.

56 Ebben az életszakaszban hivata h munkája abból állt, hogy keresetleveleket írt, peres ügyekben járta a megyét, hol tanúvallomás végett, hol egy réti út kaszálása miatt, hol végrehajtási ügyben. Nem csoda hát, ha erre a pályára így emlékszik vissza: ,,...Ügyvédkedésemhez nem nagy kedvem volt, gyakori járásom, kelésem pénzbe került és pereim száma sem szaporodott, ez inkább csak annyira terjedt, hogy éppen megélhettem." Ügyvédi pályájával együttjáró életmódja kevés lehetőséget biztosított arra, hogy tudományos munkával foglalkozzon. De különösebben nem ösztönözhette erre a korabeli balassagyarmati közélet, társasélet sem, amit e városból készült már említett munkájában úgy jellemzett, hogy osztály s osztály több oldalról mindig „hézagot" lát egymás közt.

57 Ugyan voltak barátai, de olyan társaságra vágyott, ahol megfelelő szellemi partnereket talál. 1853 telén olvasókört alapított, ő volt a vállalkozó, aki a könyveket hozatta Müller Gyula pesti könyvkereskedéséből. Amikor a rö182