Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Nagy Iván - A fekészülés évei - Irodalmi szereplése

,,Futó tekintetre úgy látszik, mintha polgárosulás és míveltség együtt járnának" —kezdte pályázatát. Sajnálatos, hogy az a nagyszerű felismerése, miszerint mindez egy értékrendszerváltás következménye csak, bizonyítatlan maradt.

29 Mindezek hatására 1846-ban lemondott jegyzői hivataláról és kilépett az egyletből. Nagy Iván kiválásában azt a polgári célzatú demokratikus érzületet, szemléletet ismerni föl, amely a 40-es évek elején a népies irányzatban tört felszínre, a népköltészet iránti érdeklődésben nyilatkozott meg, és a népdalgyűjtésben nyert alakot, tevékeny formát. A népköltészethez való fordulás, amely e korban a feudális társadalmi viszonyokból utat törő polgári fejlődés velejárója, az irodalom nemzeti jellegének kialakításában a leghatékonyabb eszköznek mutatkozott. Erdélyi János népköltészet-elmélete a magyar irodalmi népiesség elméleti alapvetése és elméleti csúcsa. Nagy Iván kötődését ehhez az irányzathoz mutatja tevékeny részvétele a Kisfaludy Társaság népdalgyűjtő mozgalmában. A Társaság mint a népiesség szervezeti központja 1844. január 21-én jelentette meg népdalgyűjtési felhívását. Nagy Iván több akkor induló, még helyét kereső, később neves történészhez, társadalomtudóshoz hasonlóan bekapcsolódott a Kisfaludy Társaság által irányított népdalgyűjtő munkába. Ebben az európai méretekben — Herder nyomán, Kölcsey hatására — fejlődő széles körű társadalmi mozgalomban a néphagyománymentés országos üggyé vált, az irodalmi változás mögött a társadalmi változás által meghatározott magatartásváltás húzódott meg. Nagy Iván „hazafiúi indulattal" először 1845-ben, majd még két ízben küldött anyagot Erdélyinek Vácról. A gyűjtött dalok lelőhelyeit nagy gonddal rögzítette, ez a pontosság az érett történésznek is nagy erénye maradt. A fennmaradt kéziratos „Népköltészeti gyűjteménye" 12 füzetéből kilencet küldött be a Kisfaludy Társaságnak. 30 E több mint 200 darabot tartalmazó népdalgyűjtemény anyagának nagy része a Mátra és Zagyva vidékéről, főleg Nógrád megyéből, szülőföldjéről való. A füzetek anyagát származási hely szerint csoportosította: Mátra, Zagyva vidékéről valók, Tarnaparti, Több helyről gyűjtött népdalok, Czigány restauráció, Váczi népdalok és huszárdalok, Érdekes furcsaságok. Ez utóbbi csoportból kiválik előremutató újszerűségével az „Originális palócz táncz hang jegyez ve", mutatva, hogy Nagy Iván a dallamot is fontosnak tartotta, és megkísérelte rögzíteni akkor, 164