Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)
Nagy Iván - A fekészülés évei - A reformkor „iskolájában”
verstan s a magyar irodalom története iránt érdeklődött. Latinmagyar szótárt állított össze saját használatra, a nyelvek osztályozásával foglalkozott, de gyűjteményének középpontjában a magyar nyelv kérdései álltak. A magyar nyelv „előnyére" vonatkozó adatokat gyűjtött Fogarassy János nyelvtanából, a Magyar Tudós Társaság nyelvrendszeréből. A korabeli eredményeken túl visszanyúlt a felvilágosodás örökségéért, olvasta Rájnis József, Révai Miklós munkáit, akiknek munkássága éppen a nyelv történeti viszgálatának, és a népnyelv tanulmányozására hívhatta fel a figyelmét. A korabeli tankönyvek színvonalát sejteti, hogy tankönyvei közül egyet említett meg: Stancsich Mihál: Magyar Nyelvtudomány hangmértékekkel kérdések és feleletekben (Pest, 1842.) című munkáját. 21 A nem különösebb szorgalommal tanulmányozott iskolai tananyaggal kapcsolatban megjegyezte azt, hogy több haszna volt a hírlapok és szépirodalmi könyvek által szerzett ismereteinek. 22 Mindezek alapján úgy tartjuk, Nagy Iván művelődésére diákévei alatt nem az iskola volt elsődleges, döntő hatással. Nagyobb szerepe, ösztönző ereje volt annak a társadalmi légkörnek, amely az ifjút körülvette, az irodalomnak, amelyet megismert, s az irodalmi életnek, amelybe ő maga is tevékenyen bekapcsolódni vágyott. Nagy Iván éppen abban az időben végezte felsőfokú tanulmányait a váci papneveldében, amely a magyar történelemben a polgári átalakulás közvetlen előkészítésének ideje. 1841-ben kezdte tanulmányait, ez az az év, amely új szakaszt nyitott a reformkor történetében, ebben az évben indította Kossuth a Pesti Hírlapot. Az első tanév /1841—42/ élményeire visszaemlékezve ezt írta: ,,A nem nagy szorgalommal vitt iskolai tanulmányok mellett szorgalmas olvasója voltam az akkor Pesti Hírlapnak (melyet Kossuth Lajos) és a Világnak, melyet gróf Dessewffy Aurél szerkesztett, és egyéb magyar szépirodalmi műveknek és lapoknak." Nagy Iván a Pesti Hírlapban látta megfogalmazva és megvitatva azokat a nemzeti és társadalmi reformköveteléseket, melyek tudasították a feudalizmus általános válságát, és amelyeknek fő célja a polgári átalakulás előkészítése volt. A Pesti Hírlapból ismerte meg azokat a reformköveteléseket, amelyek Kossuth vezércikkeiben egységes politikai programmá álltak össze. A hírlapok felkeltették és kielégítették politikai érdeklődését, elősegítették politikai tudatosulását. Közvetlen személyes tapasztalatokat is szerzett a politikai csatározások színteréről, a nyári szünidők alatt rendszeres látogatója volt a Nógrád megye évnegyedes közgyűléseinek, ahol a napi kérdések a reformok voltak. 158
