Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Kubinyi Ferenc - Jegyzetek

S cifra beszédidnek vége csak az mi nem egy. Rettege Karthágó, ha amaz dörgötte beszédit, Apponyi meg Bécsben, hogyha Te szólsz, kikacag." Megjelent Madách Imre: i. m. 2. k. Új kiadása megjelent Nógrádi Képcsarnok címen 1984-ben Salgótarjánban, a Nógrádi Irodalmi Ritkaságok 3. kötetekónt. — NmL. Kgy. jkv. 673/1848 — Magyarország 1847—48 közgyűlésének naplója a tekintetes karoknál és rendeknél. Pozsony. 1848. 209. p. 63. KLÖM 11. k. 738. p. —NmL. Kgy. jkv. 689/1848, 712/1848. A megyei közgyűlési dicséreten kívül politikai kiállását idézi még egy vers is, amelyet egykori országgyűlési jegyzője, a most már országos hírű költő, Lisznyai Kálmán írt hozzá. (Vahot: Országgyűlési emlékek. . . 59—60. p.) A vers, amely Kubinyi politikai jellemzését adja, némi pátosszal és lelkesültséggel megfogalmazva, megérdemli, hogy teljes egészében közöljük: Ha a törvény szent oltárához mégy, Hogy szóval tettel hon üdvére légy; Felöltözöl, mint jogpap magába A lelkesedés lángpalástjába; S hirdeted az országnak szerteszét A szabadság istentiszteletét. S a mólyen fájlalni tudó kebel, A legkisebb sérvet sem tűri el. S saját sérelmed minden sérelem Mit elkövetnek, óh! e nemzeten. S élethalállal is megváltanád A legédesebb anyát, a hazát. Meggyőződésed dönthetetlen bérez Mellyben a jellem tiszta nemes érez. A becsület, ez a kemény gyémánt, övedzi őt égi pánczól gyanánt. Mellyel sokszor e haza álmartírja Melly könnyeit mosolyogva sírja. De te átlátod a kinek szemén A könnycsepp csak-vízzó vált érzemény. A komolyság csak egy puszta felhő, Melly az arcra ámításul feljő. Az elv hamis gyöngy, a jellem üveg, Mellyen a gyávaságot látni meg. Az eladott béres lelket, szívet Melly megalázta e hős nemzetet! S rá mennydörög hatalmas szózatod, Leszaggatod a hazug álarcot. Művészileg fested le a ki vét, A honárulók undok bélyegét. A zsarnokságra szörnyű a gondod, Emberfejű hyenanak mondod. Melly egy ország sírhalmán kéjeleg, S a sírban sem hagy békét népinek. S az átok, mint reá zúgsz bosszúsan, Mindennapi imádságodban van! Melly, a nemzet szabadságát ója A honszerelem lánglobogója, mellyel szívet lelket átövezve, 144