Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Kubinyi Ferenc - A legmozgalmasabb évek

A választás a kitűzött időpontban, október 18-án reggel 8 órakor kezdődött. Mindkét párt hívei együttesen, seregestül vonultak be a megyeháza udvarába, meglehetősen felhevült állapotban, éktelen kiabálás, össze-összekapás között. Mennyire egybevág ez a kép Kemény Zsigmond leírásával! Az 1843-as választási helyzetkép tökéletesen ráillik az 1847-es nógrádi állapotokra is. A szemléletes kép szinte láttatja velünk a balassagyarmati eseményeket is : ... látunk űzőbe vett csapatokat, kizsákmányolt tanyát, feldúlt telkeket. A város.. . ostromállapotba van helyeztetve, a polgárok házaikba zárkóztak... A megye épületéhez közelíteniük lehetetlen. . . mert az ostromoltatik téglákkal és bunkókkal.. .tanácskozások helyett látjuk a részeg veszedelmet bacchánsként tombolni és a szabad szót bilincsek közt esdekleni kihallgatásért." A helyzet minden kisszerüsége és komikussága ellenére komoly volt, hiszen több mint háromezer ember szorongott az udvaron s egy esetleges rendbontás következményeit könnyen el tudjuk képzelni. Az adminisztrátor éppen azért úgy döntött, hogy ki vezényli a katonaságot, akik aztán kordont húztak a két tábor közé. Erre még nagyobb hangzavar tört ki, hiszen ez példátlan eset : a megyei önkormányzat, a szabad választás megsértése, erőszak, ami ellen mindkét párt tiltakozott. Gr. de La Motte Antal megnyitotta a gyűlést és felolvasta az országgyűlésre hívó levelet. A másodalispán (Sréter László) rögtön tiltakozást jelentett be több pontban, amiből láthatjuk, hogy a háttérben komolyabb erők működtek a nógrádi ellenzék megbontásán. Többek között azt panaszolja, hogy pl. ezen a napon volt a választás Pest, Heves és Hont megyékben is, ezáltal sok, Nógrádban is közbirtokos nemes nem tud megjelenni a választásokon, gyengítve így az ellenzék sorait. Károlyi János jelöltet rögtön, közfelkiáltással választották meg. A másik követre viszont egyenkénti szavazást kellett elrendelni. Este 10 óráig tartott a szavazás. Az eredmény minden eddigit felülmúlóan szoros volt: Dessewffy Jób győzött, 1577 szavazatot kapott, mindössze tízzel (!) többet, mint Kubinyi Ferenc! Az események másnap újult viharokkal folytatódtak tovább. A közgyűlés második napján az adminisztrátor válaszolt az alispán tiltakozására, visszautasított minden vádat. Kubinyi Ferenc felszólalt, vereségéért a kormányt, annak kiszolgálóit hibáztatta, de mint mondta, ez nem tántorítja el őt elvei gyakorlásától. Frideczky Lajost azzal vádolták, hogy nemteleneket csempészett be Dessewffy pártját erősíteni. A megyeháza előtt a felbőszült kortesek továbbra is egymással tusakodtak, rémhírek terjedtek el a katonaság bevetéséről.

58 Erről egyébként bent a teremben is heves szócsata folyt : ki merte és miért ezt az alkotmánysértő akciót kezdeményezni. 123